Sokan elkövetik azt a hibát, hogy belemennek egy kapcsolatba, csak hogy elmondhassák, van valakijük, nincsenek egyedül.
Ilyenkor könnyen kihasználhatóvá, sebezhetővé válik az illető.
Ezekben a „kapcsolatokban”, – bár együtt vannak a felek -, mégis magányra vannak ítélve.
Nincs bennük jóformán semmi közös, nem tisztelik egymást, sőt önmagukat se annyira, hogy beismerjék, semmi értelme az együttlétnek. Noha testi vágyaikat kiélhetik együtt, még sincs köztük semmilyen intim kapocs.
Vajon kell-e egy ilyen kapcsolat? Természetesen NEM! Hiszen többet árt, mint használ. A mondás is úgy tartja, hogy inkább egy rossz nélkül, mint egy rosszal. Azzal, hogy belekényszerítjük magunkat egy kapcsolatba, ami hazugságokra épül, önmagunkat ( és, persze a másikat is) meghazudtoljuk, átverjük, kihasználjuk! Nem jó magányosnak lenni, ez tény! De a „társas magány” még rosszabb. Fizikailag van mellettünk valaki, de lélekben még magányosabbá válunk, mintha egyedül lennénk! Amennyiben mégis szükségét érezzük annak, hogy legyenek körülöttünk, nyissunk a világra! Találkozzunk barátainkkal, szeretteinkkel, merítsünk erőt belőlük!De ne hagyjuk magunkat kihasználni!
Egy ilyen félresikerült kapcsolat évekre a padlóra küldhet minket, az önbizalmunkról, önértékelésünkről nem is beszélve.
Adjuk meg magunknak az esélyt arra, hogy őszintén, szívből lehessünk együtt egy arra teljes mértékben méltó emberrel!
A szükség megoldások mindig rosszak, nem beszélve azok hosszú távon kifejtett romboló hatásairól!
Címkékérzelmek kapcsolat kényszer közöny magány
Ezt mindenképpen olvasd el!
Első szerelem – sokadik próbálkozásra
Vajon lehetséges több, kudarcba fulladt kapcsolat után „Első Szerelemről” beszélni? Igen! Amennyiben több kudarcba fulladt …