Néhány helyen szokták írni, hogy az optimális súlynövekedés terhesség esetén maximum 7-8 kg-nak kell lennie. Ez a nézet mára már idejét múlt, mert túl kevés a magzat egészséges fejlődéséhez. Azok a gyermekek, akiknek az anyja kevesebbet hízik 10 kilónál, gyakran koraszülöttek lesznek és nagyobb a valószínűsége, hogy a méhen beül, valamilyen károsodást szenvednek a várandóság ideje alatt.
Létezik egy teljesen ellentétes nézet, amely szerint a várandós anya annyit ehet, amennyi csak belefér, és nyugodtan hízhat, nem veszélyes a magzatra, sem az anyára. Bár van összefüggés, hogy egy elhízott anyának nagyobb gyermeke születhet, az anya súlytöbblete és az újszülött súlya, nincs mindig összefüggésben egymással. Van olyan, hogy valaki 18 kilót is hízik, és 2700g-os gyermeket szül. Nagyon fontos a hízást okozó étel minősége, nem pedig a mennyisége. A túlhízás több kockázatot is rejt magában: magas vérnyomást okozhat, a magzat megfigyelése és mérése a méhben sokkal nehezebb, valamint hát és lábfájást, kimerültséget, visszeret, vizesedést is okozhat. Megnőhet a magzat olyan méretűre, hogy nem lehet természetes úton, a hüvelyen át megszülni, és az így elvégzendő császármetszés nehezebb a vastag zsírréteg miatt, valamint nagyobb számban fordulhat elő műtét utáni szövődmény. Nem elhanyagolható az sem, hogy a terhesség után sokkal nehezebb lesz megszabadulni egy jelentős súlyfeleslegtől.
Az átlagos nőre minden terhesség után kb. 1-2 kg súlytöbblet rakódik rá. A terhesség alatt felszedett súlytöbblet csak a magzat táplálásához és a szoptatásához szükséges tartalék elraktározásából eredhet. A súlyfelesleg nem tűnik el a szülés után 1-2 nappal, idő kell hozzá, hogy a szervezet feldolgozza. Egy jól összeállított diétával, pár hónap alatt vissza tud fogyni egy átlagos testalkatú nő a szülés előtti súlyára. A kondíció és a tökéletes alak visszanyeréséhez azonban sok testmozgásra lesz szüksége az anyának, hogy ledolgozzon minden zsírpárnát.