LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A Chamberlain-kormány a moszkvai tárgyalások idején sem adta fel a reményt, hogy Németország -jogosnak elismert igényei kielégítése fejében – lemond a háborúról. Vezető angol kormánytisztviselők 1939 július közepén tárgyalást folytattak német diplomatákkal egy átfogó rendezésről, amelyben Anglia és Németország kölcsönösen elismerik egymás érdekszféráit, beleértve a gyarmatokat is. A megbeszélések híre azonban kiszivárgott, s ez tovább növelte a szovjet vezetés bizalmatlanságát.
Német-Szovjet titkos alku: A Molotov-Ribbentrop egyezmény
Eközben a német és szovjet diplomaták között is folytak tárgyalások egy gazdasági megállapodás megkötésére. A német kezdeményezésre 1938 őszétől zajló megbeszélések természetesen alkalmas csatornát jelentettek más irányú puhatolódzásra is. Ribbentrop német külügyminiszter augusztus közepén egy üzenetében említést tett Lengyelország lerohanásáról, és megnevezte a csalétket: a lengyelországi zsákmányrészen kívül a balti államokat és a„kelet-európai területi kérdések közös tisztázását.”
A nyilvánosságra hozott német-szovjet megnemtámadási egyezményt augusztus 23-án írták alá. A tíz évre szóló szerződés szerint a két fél tartózkodik bármilyen agressziós cselekménytől egymással szemben, akár egyedül, akár szövetségben, s ha az egyik fél háborúba kerül egy harmadik hatalommal, a másik fél ezt a hatalmat nem támogatja. Az egyidejűleg elfogadott titkos kiegészítő jegyzőkönyvben elhatárolták az érdekszférákat a Baltikumban, s a németek elismerték a szovjet érdekeltséget Besszarábiában.
