LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Torricelli vallásos ember volt – később meg is írta művét Gondolatok a hitről címmel -, de kutatásvágya erősebbnek bizonyult. 1644-ben támadt az a kitűnő ötlete, hogy víz helyett körülbelül tizenháromszor nehezebb higanyt használjon; feltételezte, hogy a folyadékoszlop ebben az esetben tizenharmad olyan magas lesz, mint a vízoszlop hossza lenne, és ennek ellenére létrehozza maga fölött a„semmit”. Barátja, Viviani színültig megtöltötte higannyal a több mint egy méter hosszú, egyik végén persze leforrasztott üvegcsövet, ujját rászorította a nyitott végére, és megfordította. Ezután ezt a végét higannyal félig telt edénybe merítette, és az edényben lévő higany felszíne alatt megnyitotta a csövet azáltal, hogy ujját elvette. Torricelli és barátja nem csalódott. A higany süllyedni kezdett a csőben, és az edény higanyfelszínétől mérve mintegy 1,3 rőfnél (kb. 76 cm) a higanyoszlop süllyedése megállt, s fölötte vákuum, légüres tér alakult ki. Torricelli tudta, hogy a levegőnek súlya van, amely a folyadékoszlop alján nyomást fejt ki. Ebből a kísérletből fejlődött ki négy évvel később a higanyos barométer. Habár Torricelli a gőznyomásról még semmit sem tudott, a horror vacui felfogást, mint tévedést, elvetette, és létrehozta az első technikai vákuumot. A kútépítők megkapták a választ. Kísérletei során Torricelli felismerte a róla elnevezett áramlási törvényeket is.
Blaise Pascal (1623-1662), a sokoldalú francia filozófus és matematikus tizenhat éves korában hozta nyilvánosságra híres dolgozatát a kúpszeletekről : geometriai tételeket állított fel, és feltalálta a mechanikus számológépet (összeadásra és kivonásra).
Pascal ismerte Torricelli kísérletét, és sok, költséges vizsgálatot végzett helyességének igazolására. Tudni akarta azt is, hogy a különböző folyadékok gőzei milyen hatást gyakorolnak a Torricelli-féle térben az oszlopra. Kísérleteihez 12 méter hosszú kristályüveg csövet használt. Pascal tehát nemcsak utánozta Torricelli kísérletét, mint a többi fizikus, hanem tovább is fejlesztette.
1648-ban felküldte ugyanis sógorát a higanycsővel az 1465 méter magas Puy-de-Dőme hegyre. S itt sikerült bebizonyítani azt, hogy a higanyoszlop magassága a csökkenő légnyomással arányosan csökken. A Torricelli-kísérlet alapján így találták fel a barométert!
