Tourette szinróma

A Tourette szindróma egy idegrendszeri zavar, amelyet ismétlődő sztereotipikus mozgások vagy vokalizációk (hangok) jellemeznek, melyeket tic-nek neveznek. Az első jelek a gyermekkorban jelentkeznek. A leggyakoribb tic-ek a pislogás és látás rendellenességek, grimaszolás, vállvonogatás, fej- és váll-rángatás. Talán a legdramatikusabb tic az, amikor a beteg saját magát károsítja, mint például amikor a beteg saját magát üti arcon, vagy a vokalizációk, amelyek coproláliát (obszcén szavak mondogatása), vagy echoláliát (mások szavainak ismétlése) tartalmaznak. Sokaknál viselkedési problémák lépnek fel, pl. figyelmetlenség, hyperaktivitás, impulzivitás és obszesszív-kompulzív tünetek, mint a tolakodó gondolatok, aggodalmak és ismétlődő viselkedések. Mivel a legtöbb tic nem okoz károsodást a legtöbb TS-es betegnek nincs szüksége gyógyszerekre a tic elnyomására. Hatékony gyógyszerek állnak rendelkezésre, ha a tic akadályozza a beteg napi életét. Nincs kimondottan egy gyógyszer, ami a legjobb minden TS beteg számára és egyik gyógyszer sem tünteti el teljesen a tüneteket. Szintén hatékony gyógyszerek állnak rendelkezésre a TS-el járó viselkedési rendellenességekre. Igaz, hogy a TS egy krónikus állapot, amely tünetei egy életen keresztül jelen lehetnek, viszont a legtöbb ember a betegség legrosszabb szakaszán tizenévesen átesik, ami folytatódhat a felnőttkorban. Ennek eredményeképp néhány beteg tünetmentes lehet vagy elhagyhatja gyógyszereit.