A trójai háborúra utal Homérosz egyik eposza, az Odüsszeia is, valamint a római költő, Vergilius Aeneis című eposza, s mindezeket kiegészítik a trójai monda körök legendái, amelyekből összeállítható a trójai háború mitikus történet. Az ókori eposzok ismeretében is nagyon sokáig kételkedtek abban, hogy létezett-e valaha Trója városa és vára. Mondák, irodalmi alkotásnak tekintették csupán. Végül 1870-ben egy tehetséges, de amatőr régész, Heinrich Schliemann a Dardanellák közelében, a kis-ázsiai Hisarlik falu melletti domboldalon kezdett ásatásokat, és 20 év alatt feltárta az ókori Trója valóban létező város volt. A legelfogadottabb történészi vélemények szerint a trójai háború a Kr. e. 1250 körül zajlott le a görögök és a trójaiak között. A színes mondakör és Homérosz eposzai az események után évszázadokkal később születtek és még később íródtak le, természetesen a mükénéi világ királyainak legendás tettei és a hitvilág istenei állnak az események középpontjában. Trója létezését elfogadva, a görög-trójai háború menetét a gyönyörűséges, de ugyanakkor szövevényes mondakör alapján, kizárólag a hadi eseményeket érintve a következőkben lehet összefoglalni: A háború színhelye Trója (más néven: Ilion, Iliosz) és környéke. Kis-Ázsiában a Hellészpontosz (Dardanellák) bejáratánál épült, jól megerősített és gazdag város volt, melyek az évezredek folyamán többször elpusztult, és mindig újra betelepült. Az ásatások feltárták valamennyi települési rétegét, az is bizonyítva, hogy már a Kr. e. XIV. században élénk kereskedelmi kapcsolatban álltr a görög szárazföld poliszaival.