LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A tudat a tudás önmagában való részvételét, azaz az embernek saját tudása tényére vonatkozó tudását jelenti. Amikor tudatról beszélünk, a valóság eszmei visszatükrözésének képességére gondolunk, amelynek révén a tárgy objektív tartalma az ember lelki életének szubjektív tartalmává változik, továbbá e visszatükrözés különböző szintű sajátos társadalmi-pszichológiai mechanizmusaira és formáira. Éppen a tudat szubjektív világában megy végbe az objektív valóság reprodukciója és az azt átalakító gyakorlati tevékenység gondolati előkészítése, megtervezése, a választás aktusa és a céltételezés. A tudat kialakulása feltételezi meghatározott képességek kidolgozását: a megvalósítható – közelebbi és távolabbi – célok felállításának, az érzések, gondolatok és cselekedetek ellenőrzésének, a saját cselekvésekről való számadásnak, a cselekedetek következményeire vonatkozó előrelátásnak, az akarat, a jellem, az egész személyiség önnevelésének képességét.
A tudat jelenségének bonyolultsága következtében az őt tanulmányozó tudományok mindegyike (filozófia, pszichológia, szociológia, pszichiátria) sajátos módon közelít a tudat meghatározásához. Tudaton érteni szokták: a tudatosított létet és az „Én” viszonyát a„nem Én”-hez; az objektív világ szubjektív képmását; a magasan szervezett anyag tulajdonságát; az ember céltételező gyakorlati tevékenységének ideális oldalát; a valóság pszichikus visszatükrözésének legmagasabb formáját; a saját gondolatokról, érzésekről és aktusokról való számadás képességét; a környezet helyes értékelésének képességét; a céltudatos, tervszerű tevékenységre való képességet; a pszichikus folyamatok sajátos összekapcsolását, azt a színteret, ahol az asszociatív folyamatok lejátszódnak; végül a tudatot azonosítják az élményfolyammal, azaz az egymást váltó lelkiállapotok érzékelésével stb. A tudat fogalmát gyakran használják a tudatosság értelmében is. Néha pedig azonosítják nemcsak az emberi, hanem az állati pszichikummal is.
