„ Ezek a mai fiatalok…”- hallhatjuk sokszor a mindennapokba beivódott, legtöbbször negatív tartalmú mondatot a nálunk idősebb, tapasztaltabb, magasabb erkölcsi értékrenddel bíró felnőttektől. Mielőtt elmélyülnénk a témában tisztázzuk először is a fiatal szót, mint ebben az értelmében használt, társadalmi csoportot jelölő fogalmat. Az idősebb nemzedék mindenkit fiatalnak nevez, akinek nem volt „szerencséje” megtapasztalni a háborúk viszontagságait, de vajon mi, akik alkotjuk, hogyan vélekedünk saját generációnkról?
Manapság sokszor találkozhatunk az Y-generáció fogalmával, jelentését azonban csak kevesen ismerik. Pszichológusok vizsgálatai szerint azok a ’82 után születettek tartoznak ide, akik az információs társadalom megteremtődésével beleszülettek a számítástechnika és az elektronika világába, azóta is azzal együtt illetve ahhoz mérten fejlődnek, formálódnak. A szakirodalomban is szereplő ezen társadalmi réteg jellemzői egyaránt jelen vannak az én és a velem egykorúak életében. Létezik azonban egy olyan tizenéves korosztály -nevezzük őket kamaszoknak-, akik az eddig ismert és rájuk jellemző társadalmi jegyektől eltérnek, és eszük ágában sincs másokra hasonlítani. Észrevétlenül keletkezett egy hatalmas szakadék a „mi” korcsoportunkon belül, ezek után pedig joggal tehetjük fel magunknak a kérdést: lemaradtam valamiről?
Bizony, lemaradtunk valamiről! Másfajta kommunikációs stílus, szórakozási mód, más nyelv- és szóhasználat, eltérő érzelem- és hangulatvilág jellemez minket és a kamaszoknak nevezett tizenéves társainkat amely még normálisnak is mondható, csakhogy ez a változás kölcsönös megnemértettséghez vezet bármelyik generációt is vesszük társul. Interaktív chat-programok segítségével valamint különböző közösségi hálókon ma már presztízsértékké váló jelenléttel reprezentálják saját magukat, osztanak meg egymással élményeket, animációs jelekkel és előre legyártott hanghatásokkal fejeznek ki érzelmeket, ápolnak régi és teremtenek új kapcsolatokat. Más felfogás más életcél közel 10 év korkülönbséggel.
Sztereotípia mindez vagy tényeken alapul? Ezt mindenki döntse el maga a környezetében szerzett tapasztalatok alapján. Egy biztos, generációk közti különbségek mindig voltak és lesznek is. A téma aktualitását éppen az adja meg, milyen szintű „pánikhangulatot” kívánnak a hangadók a téma boncolgatásával megteremteni. Legjobb példa erre, ha megnézünk egy esti hírműsort, melyben az egy kaptafára sugárzott hírek összessége szintén kialakíthat egyfajta „világvége” hangulatot a nézőben. Befejezésül az olvasók figyelmébe ajánlható Szabó Magda Mózes egy, huszonkettő című, témájában ideillő, 60-as években játszódó regénye, mely az egymást követő nemzedékek hozzáállásbeli különbségeit részletezi meglepő nyíltsággal.
Címkékkommunikáció korosztály nyelvhasználat személyiségfejlődés társadalom
Ezt mindenképpen olvasd el!
A szavakon túl
Egy fontos szavakon túli közlésmód a hangokkal, hangnemmel, hangsúllyal történő kifejezés. Ez lehet a beszéd …