LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Amikor a vallás jelenségeit vagy fogalmát akarjuk értelmezni, gyorsan kiderül, hogy nagyon is nehéz feladattal kerülünk szembe. Magának a szónak a jelentését világosan értjük ugyan, ám szinte azonnal a bőség zavarával szembesülünk, ha azt kell meghatároznunk, hogy mi is a vallás. Először is nehezen tudunk eltekinteni attól, hogy a vallás kifejezés alatt mindig, szinte akaratlanul egy-egy konkrét vallási rendszert vagy a vallásosság egy térben és időben adott, kulturálisan meghatározott formáját értjük. De bizonytalanná tehet az is, hogy nehezen igazodunk el a vallás fogalmához társuló jelenségek és fogalmak kusza sokaságában: a szó elhangzásakor istenekre, istenhitre éppúgy gondolunk, mint hitélményre, tanításra, szertartásokra és vallási közösségekre, intézményekre és szervezetekre.
Durkheim szerint a vallás a társadalomnak az egyénre gyakorolt kollektív hatalma. A későbbi kutatók igyekeznek a pszichológiai és szociológiai szempontokat összeegyeztetni, s kimutatni, hogy a vallás kettős gyökerű, mivel individuális és csoportérdekeket egyaránt szolgál. Yinger szerint a vallás olyan problémák megoldására keres választ, amelyek semmi más úton-módon nem oldhatók meg. Ám azt is be kell látni és értelmezni, hogy a vallás integratív szerepe mellett nem egyszer megoszt, mert a vallási csoportok közt nézeteltérés mutatkozik. Sőt a prófétai szerepnél fogva az adott társadalom hibáira, hiányaira is felhívja a figyelmet, és a változásra ösztönöz.
Miért lesz valaki manapság egyáltalán vallásossá?
Ez a kérdésfelvetés a mai ifjúság szájából legtöbbször azt is magába foglalja, hogy a vallás már idejétmúlt, elavult dolog volna. A felületes szemlélőnek ezt látszik igazolni egy-egy falusi templomhívő közösségének szociológiai összetétele is. Vagyis mintha főként nők, öregek és még önállótlan, kiskorú gyermekek járnának templomba. Ha azonban megnézzük például egy Taizé-i világifjúsági találkozót, amelyet 2001-2002 évfordulóján éppen Budapesten rendeztek több száz ezres részvétellel a világ minden tájáról, akkor talán mégsem tűnik feleslegesnek megnéznünk ezt a kérdést a lélektan oldaláról is.
