A Valles Marineris a legnagyobb alakzat a Marson, amelyet tektonikai erők hoztak létre. Ez a szurdokvölgyeknek olyan rendszere, amely több mint 4000 km-en keresztül húzódik, helyenként akár 700 km széles, és átlagosan 8 km mély. Hozzá képest Amerikában az arizonai Grand Canyon eltörpül: annak hossza csak tizedannyi, mélysége pedig csak egyötöde. A Valles Marineris közvetlenül az egyenlítő mellett, attól délre található, és nagyjából nyugat-keleti irányú. Vonala mentén vetődések sora található, amelyek a Marineris nyugati végén lévő Tharsis-hátságból indulnak ki. A rendszer eredete néhány milliárd évvel nyúlik vissza a múltba, amikor vetődések alakították ki a szurdokvölgyeket. Ezzel szemben a Grand Canyon elsődlegesen a víz eróziója által alakított szurdok, de azért a víz és a szél is szerepet játszott a Marineris-rendszer kialakulásában. A széllökések, az áramló víz és az instabil oldalfalak beomlása szélesítette és mélyítette a szurdokokat. A Noctis Labyrinthus jelzi a rendszer nyugati végét. Ez egy nagyjából háromszög alakú terület, amelyen egymást keresztező vetődési völgyek egy labirintus szerű alakzatot képeznek. A Valles Marineris keleti végét szabálytalan kinézetű terep határolja. Itt kisebb szurdokok és süllyedések mentén vízelvezető csatornák képződtek. Ezek szállították el a régi folyók vizét a Marinerisből északra, a Chryse Planitia alföldi régiói felé. Az egész vidéknek kiterjedt vízi erózióban volt része: a víz hatására több millió köbméternyi anyag mozdult el a helyéről.
Kedves szerző!
Érdekelne, hogy milyen jelekben látod a víz jelenlétét.