LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
VÁLÁS
A válás, mint a családra vonatkozó statisztikák mutatják napjainkban nagyon gyakori. Ma a házasságok 51 %-a válással végződik.
A huszadik század különböző társadalmi és gyermeknevelési próbálkozásai egyértelműen arra utalnak, hogy a modern társadalmakban a gyermek nevelkedése szempontjából kétségkívül az olyan család az optimális környezet, ahol mindkét szülő részt vesz a nevelésben.
A válás ténye a gyerekeket szinte kivétel nélkül megrendíti. A legtöbb gyermek nem is tekinti a szülők válását véglegesnek, és igyekszik úgy tekinteni, mintha döntésük visszafordítható lenne.
A környezet egyik legfontosabb tagjának, az egyik szülőnek a családból való kiválása mindenképpen különleges izgalmakkal és problémákkal jár. A gyerekeket megrémítik a szülők indulatai, és általában hiányzik nekik az a szülő, aki eltávozott. Gyakran önmagukat vádolják a válás bekövetkezéséért, úgy érzik, hogy az eltávozó szülő elutasítja őket.
A válás kapcsán a gyerekeket gyakran súlyosan megterheli, hogy osztozniuk kell szüleik érzelmi állapotában, állást kell foglalniuk hol egyik, hol másik szülővel szemben.
A gyerekek számára a környezetükben levő felnőttek, de elsősorban a szülők fontos azonosítási mintákat, referenciakereteket jelentenek, amelyek lerombolása súlyos következményeket von maga után: a gyerek mindkét felnőttel és rajtuk keresztül az egész felnőttvilággal szemben csalódást, kiábrándulást érezhet.
A válás után csökken a gyermekkel töltött idő. A gyerekek általában az anyával élnek és az apa elve jóval kevesebb időt tölt gyermekeivel. Az egyedül élő anya azonban szintén kevesebb időt tud szánni a gyerekekre, minthogy kénytelen pénzkereső foglalkozás után nézni. A szülő-gyerek interakció mennyisége csökken a szülők között zajló konfliktus, ellenségeskedés miatt is, és a válás gyakran aláássa a szülő tekintélyt is.
Ahhoz hogy a válás hatása a gyermekre nézve egyértelműen ne legyen negatív, az alábbi körülmények fontosak: a szülők képessége konfliktusuk megoldására, a nevelés jó körülményeinek megteremtése, a rendszeres kapcsolat fenntartás a nem velük élő szülővel, a gyermekek számára legyen elérhető egy támogató emberi hálózat, a szülőkön kívül.
A legsúlyosabban a válás az óvodáskorú gyermekeket érinti.
GYÁSZ, A KÖZVETLEN HOZZÁTARTOZÓ HALÁLA
Döntő különbség, mennyire állt közel a gyermekhez az eltávozott. Általában a gyerekeket és fiatalokat kevésbé rendíti meg maga a halál ténye, kivéve, ha szoros kapcsolatban voltak az illetővel. Természetesen a legsúlyosabb csapás a szülő és a testvér elvesztése.
A szülő halála pszichózis jellegű állapotot, mély depressziót idézhet elő a gyermeknél. A legnagyobb lelki megterhelést a gyász kifejezésének nehézségei jelentik. A tapasztalatok szerint a gyermeknek ugyanúgy, mint a felnőtteknek, arra van szüksége, hogy érzéseit megfogalmazhassa, lereagálja. Néha évtizedek múlva derül ki, hogy éveken átküszködtek keserves élményeikkel, a feldolgozatlan érzelmek, félelmeket, súlyos szorongásokat ébresztettek benne.
A hazugság, titkolás másik súlyos következménye, hogy meginog a gyerek bizalma a felnőttekkel szemben.
Jellemző, hogy a gyermeket bűntudat gyötri, úgy érzi, nem viselkedett megfelelően az illetővel szemben, attól retteg, hogy saját viselkedésének szerepe volt az illető halálában. A gyermeket az ilyen helyzetben komolyan támogatni kell!
A gyász okozta károsodás akkor enyhíthető, ha a gyereket bátorítják a gyász kifejezésére.
