LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az egyes szívbetegségek közül viszonylag gyakoriak az úgynevezett veleszületett szívhibák. Az esetek egyes részében valamelyik szívbillentyű fejlődési rendellenessége okozza a bajt – ilyenkor műtéttel tudják kijavítani az érintett billentyűt.
Máskor a két pitvart vagy a kamrát elválasztó sövény nem záródik tökéletesen, s a megmaradt nyíláson keresztül keveredik egymással a bal szívfélben levő oxigéndús és a jobb szívfélben levő elhasznált és oxigénszegény vér. Ilyenkor romlik a szívműködés hatásfoka, és idővel – esetleg csak évtizedek múltán – a jobb szívoldal elégtelenségéhez vezethet. A lyuk sokszor olyan kicsi, hogy semmiféle betegég-tünetet nem okoz, ezért nem igényel kezelést, vagy éppen észre sem veszik az orvosok, illetve a beteg. Azonban a számottevő vérkeveredéssel járó sövényhiányt műtétileg minél előbb műtéttel meg kell javítani, lehetőleg még mielőtt súlyosabb tünetek jelentkeznének. Az ilyen műtétek kockázata minimális.
A szívhez csatlakozó nagy vénák és artériák fejlődési rendellenességei is azzal járnak, hogy az oxigéndús vér egy része rövid úton a tüdőbe, illetve az elhasznált vér egy része oxigénnel való frissülés nélkül a nagyvérkörbe kerül. Az ilyen rendellenességgel született csecsemők egy részének bőre – még inkább ajka és körömágya – kékes színű.
Elég gyakori a tüdőartéria billentyűjének, illetve beszájadzásának szűkülete, mely kamrai vagy éppen pitvari sövényhiánnyal társulhat (fallot-tetralogia, illetve fallot-trilogia). Az ilyen rendellenességekkel születő gyermekek sokszor fáradékonyabbak, kapkodják a levegőt, erőtlenek és az átlagnál lassabban fejlődnek és növekednek. Műtéttel többnyire ezek a problémák is jól korrigálhatók. A szívsebészek ma már a veleszületett szívhibák és szívbetegségek legnagyobb részét meg tudják gyógyítani, és az eredmények évről évre javulnak.
