LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Békés megyében Szeghalom és Vésztő között félúton találhatóak a mágori dombok, mely két különleges, 9-10 méter magas halomból álla, a Holt Sebes-Körös egykori medreivel körülzárva. Az egyik dombon közel hatezer év egymásra épülő településmaradványait, leletanyagát tárták fel, melyek az ásatási környezetben láthatók napjainkban is. Ilyenek az ős-kori , új kő-kori, réz és bronz-kori telepek maradványai, házak, hulladékgödrök, vermek, szabadtéri tűzhelyek, valamint az új kő-kori és réz-kori temetőrészletek. Ezeken keresztül bepillantást nyerhetünk az egymást követően megtelepedett népek, illetve népcsoportok mindennapi életébe és hiedelemvilágába is. A lakóházak omladékából, háztartási hulladékából tekintélyes vastagságú, 7 méter vastag, 9 építési periódusra tagolódó réteg képződött. A hosszú ideig tartó egy helyben lakás következtében a sok hulladék, az egymásra épült, újra és újra megújított házak romjai halmokat „tell”-eket eredményeztek, ilyen értelemben a Mágori domb mesterségesen alakult ki.
A másik dombon a honfoglalás korabeli, első birtokos nemzetségének, a Vatától származó Csolt nemzetség monostorának maradványait tárták fel. A szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező, háromhajós monostort igényes és finom kőmunka jellemzi. Első írásos feljegyzés a monostort 1222-ben említi meg. A török időkben lakatlanná vált, állaga fokozatosan romlott. A XVIII. században a már romos templom anyagát felhasználva az akkori földbirtokos Wenckheim család egy nagyméretű borospincét alakított ki a domb belsejében, ami a kolostor együttes végleges pusztulását okozta. Ma a monostor történetét bemutató Csolt-monostor Múzeumnak ad otthont.
Vésztő–Mágor májustól októberig látogatható, a helyszín több hagyományőrző rendezvények is otthont ad, kihagyhatatlan látnivaló annak, akit érdekel egy ősi, Árpád-kori település története, leletanyaga a maga valójában.
