Az Ibolyafélék családjába tartozik. Egyik legfontosabb kétnyári növényünk. Már a rómaiak Violának nevezték az ibolyát és nevét rokona az árvácska is megkapta. A Viola nemzetséghez 400 faj tartozik. E nemzetség az egész földön elterjedt, kivéve a trópusokat. Lágy szárúak vagy félcserjék. Levelei tőrózsát alkotnak, szórt állásúak. Virágai egy vagy többszínűek. A középkorban már több viola fajt ismertek, sőt egyes görög mitológiákban már szerepel a háromszínű árvácska. Megtaláltak egy 1580-ban írt kéziratot is, mely már az árvácska származásával és nemesítésével foglalkozik. Legismertebb kétnyári dísznövényünk az árvácska. Magassága 15-30 cm. Hajtásai félig elfekvőek. Bokra elágazó. Levelei változóak, az alsók szív vagy tojásdad alakúak, a felsők lándzsa alakúak, csipkés szélűek. Nagy virágainak sarkantyúja rövid és vastag. Főbb színei: fehér, sárga, piros, barna, kék és lila. A tarkák színesen rajzoltak, csíkosak, foltosak vagy szegélyezettek. Fő virágzási idejük tavasz elejétől május elejéig tart. A nyári szárazság és meleg beköszöntével egyre satnyábban virágzik. Az árvácska magját júliusban vetjük, hideg vagy szabadföldi ágyba.
A magvetést a csírázástól a kikelésig nedvesen és sötéten tartjuk. A kis palántákat szabad földbe 20 cm sor- és növénytávolságra tűzdeljük. Ősszel a növényeinket – ha nagy a szárazság – többször megöntözzük, és szükség
szerint megkapáljuk. Az istállótrágyázott talajt kedveli. A pétisó, mész tartalma miatt az árvácska talajjavítására nem alkalmas, mivel nem kedveli a meszet. Pétisóval csak savanyú talajokon trágyázzunk. Az árvácska átteleltetése nagy gondot igényel, ezért feltétlen takarjuk. Tavasszal, február végén, márciusban már ültethető állandó helyére. A félárnyékos helyen is szépen virágzik. Virágágyakba kiültetve szép dísze kertünknek. Cserépbe, ablakládába és erkély ládába is beültethető
Ezt mindenképpen olvasd el!
Díszfű belső díszítésre
Belső díszítésekhezCsokrokban, virág összeállításokban, díszítésekhez, zöld kísérőnövényként is használhatjuk a füveket. Ezek szerény, de jól …