LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A vízilónak két alfaja létezik: a folyami vagy közönséges víziló, illetve a kisebb méretű törpe víziló, amely az embernek körülbelül derékmagasságáig ér. A közönséges víziló a harmadik legnagyobb és legnehezebb állat a világon, akár 4 ezer kg-ot nyomhat. Afrikában honos.
Mindkét alfajnak hordószerű testalkata, rövid zömök lába van és szinte szőrtelen bőre. Feje túlméretezettnek tűnik szokatlanul nagy szája miatt. Farka rövid és bojtos.
Bőre vékony és könnyen szárad – egyfajta rózsaszínű olajat választ ki, amely védi a bőrét az afrikai forróságban. Ideje legnagyobb részét a vízben vagy a sárban tölti, a szárazföldre leginkább éjszaka megy ki táplálkozni.
A víziló az egyik legrettegettebb állat Afrika déli részén, mert minden más afrikai állatnál több embert öl meg. A szárazföldön meglepően jól tud futni, akár 3o km/óra sebességgel.
Növényevő, elsősorban a puszták rövid fűféleségeit kedveli. Ajkai izmosak és majdnem 7o cm szélesek, ami nagyon hatékonnyá teszi a legelést – öt óra alatt végez egy nap az evéssel, mielőtt visszatérne a vízbe.
A törpe víziló Nyugat-Afrika, legfőképp Libéria és Elefántcsontpart erdős övezeteinek lakója. Ideje nagy részét a víz közelében tölti, nem benne, csak akkor menekül be, ha támadásveszélyt észlel.
A közönséges víziló Afrika nyugati, keleti, déli és középső részein él, füves területeken, tavak és lassú folyású mély vizű folyók mentén.
A hím általában nagyobb és nehezebb a nősténynél. A közönséges víziló hossza 3,96-4,57 méter között változik, súlya 18oo-36oo kg közötti. A törpe víziló 1,75 méter körülire és legfeljebb 275 kg-osra nő meg. Élettartama 2o-4o év.
A hÍm 7, a nőstény 9 évesen éri el az ivarérett kort. 7 hónapig vemhes a nőstény, általában egy borjat ellik a vízben, amely így már kezdettől fogva tud úszni.
A törpe víziló nagyon ritka, számát erősen lecsökkentette a vadászat és az erdők pusztulása.
Vadásszák bőre, húsa és agyara miatt, amit elefántcsontként adnak el. Veszélyesnek ás kártékonynak tartják, mert a vetést elpusztítja.
