A táplálkozás egyensúlya
Az elmúlt három évtized napi egy főre jutó honi élelmiszer-fogyasztását vizsgálva szembetűnik, hogy a növényi rostokban szegény élelmiszerek(a hús, a tojás, a tej és tejtermékek, a cukor, a zsír) fogyasztása jelentősen nőtt, míg a rostokban gazdag élelmiszereké (a gabona eredetű élelmiszerek, a burgonya, a zöldség- és főzelékfélék) fogyasztása csökkenő tendenciát jelez.
Ez as irányzat érvényesül napjainkban számos iparilag fejlett ország lakosságának táplálkozási szokásaiban is, amelyet ennek következtében a túlzott energiakínálat jellemez.
Ez a táplálkozási forma számos civilizációs betegség kifejlődésében veszélyeztető tényezőként szerepel.
A kiegyensúlyozott táplálkozás megteremtésének az a feltétele, hogy sikerül-e kelleténél nagyobb mennyiségben fogyasztott élelmiszerek adagját csökkenteni, az alacsony fogyasztást pedig növelni.
Ennek az egyensúlynak a megteremtéséhez nyújt segítséget a hazai élelmiszerpiacon megjelenő zabpehely és zabliszt, amelyeknek megfelelő konyhatechnikai felhasználásával a megszokott étrendünket változatosabbá, sokszínűbbé és egészségesebbé tehetjük.
A híres zabkása
A zab és termékei az angolszász területen élő lakosság táplálkozásában közkedvelt élelmiszer-alapanyagok. A híres „porridge”,amely nemzetközi nevet vívott ki magának, zabkása.
De az élelmiszeriparban és a tápszergyártásban sem ismeretlen a zabpehely, a különböző müzlik összetevői között is megtaláljuk a zabpelyhet.
Miben rejlik a zabpehely és zabliszt táplálkozás-élettani előnyös tulajdonsága?
A zabpehely mintegy 7 százalékában tartalmaz a mindennapi táplálékunkban szegényesen szereplő diétás rostot, annak is a jó vízkötőkapacitással rendelkező, nagy duzzadóképességű, a különböző káros ingerekkel szemben a gyomor- és a bélfalat védő, vízben oldódó összetevőjét
Ennek köszönhető a cukorfelszívódásra kifejtett gátló hatása, amelyet a cukorbetegek diétájában külföldön már régen kamatoztatnak.
Érthetővé válik ezáltal a laktató, a jóllakottság érzését elősegítő hatása is.
A rosthiányos táplálkozás következtében kifejlődő obstipáció (székrekedés) kedvezően befolyásolható.
Sokoldalú hatását bizonyítja, hogy a diszpepsziás (hasmenéses)állapotok kezelésében ugyancsak kedvező hatásúak a különböző, zabpelyhet tartalmazó tápszerek, illetőleg készítmények.
A leggazdagabb fehérjeforrások között.
A zabkészítmények rendszeres fogyasztásával javíthatjuk szervezetünk ellenálló képességét és fizikai erőnlétét is.
A zabpehely és a zabliszt tápanyag-összetevői figyelemre méltóak. Az irodalmi adatok és hazai vizsgálatok egyöntetűen bizonyítják, hogy a zabpehely 13%,a zabliszt 16% fehérjetartalmával a gabonafélék között a leggazdagabb fehérjeforrások között szerepel. Gazdag tárházai a nélkülözhetetlen aminosavaknak. A veseműködésre ható leucin és izoleucin, a vérnyomás szabályozásában és a vérképzésben részt vevő triptofán, az idegrendszeri működés szabályozásában szereplő lizin, a máj- és hasnyálmirigy-működését befolyásoló metionin, a hormonálló anyagcserében részt vevő fenilalanini egyaránt megtalálható az aminosav garnitúrában.
( Az utóbbi a fehérjefrakciónak mintegy 5%-át teszi ki, ezért a fenilketonuriában szenvedő gyerekek nem fogyaszthatják. Hasonlóan tiltott élelmiszerek között szerepelnek a zabkészítmények a lisztérzékeny gyerekek étrendjében is.)
A zabpehely és zabliszt 6-7 %-át kitevő zsírtartalom a szervezet számára különessen fontos, ugyancsak nélkülözhetetlen, többszörösen telítetlen linolsavat mintegy 40%-ban tartalmaz.
Feltételezhető, hogy a vízben oldódó diétás rostok, a linolsav, illetőleg az ugyancsak a lipidek között található liciten és a kedvező ásványi anyag-összetétel együttesesen okozza a vérszérum koleszterin felszívódását gátló hatása is Zabpehely és zabliszt vérnyomást csökkent, keringést javít.
Ismert tény, hazai táplálkozásunkban az ásványi anyagok felvételét a túlzott nátrium- és az alacsonyabb kálium- és magnéziumfogyasztás jellemzi.
A nátrium +kalcium//kálium+magnéziumfogyasztás kívánatos aránya =1.
Ez táplálkozásunkban 2,5 körül található.
A zabpehely, illetőleg a zablisztfogyasztás esetében a nátrium és kalcium(5, ill.54 mg/100g),kálium- és magnéziumtartalom (268mg, ill.131 mg /100 g)0,15-os arányt eredményez, ami önmagában is javítja az ásványanyag-fogyasztás kívánatos arányát.
E kedvező ásványanyagi viszonyok is hozzájárulnak a rendszeres fogyasztás esetén megfigyelt vérnyomáscsökkentő hatásához és ahhoz, hogy a keringési betegségek diétájában jó hatással alkalmazhatók az ilyen típusú termékek.
A zabkészítmények 4-5 mg/100g vastartalma a szervezet vaspótlásában jut szerephez.
Védő hatás:
A vitaminok közül különösen figyelemreméltó B1-vitamintartalma, mert a megfigyelt növekvő cukorfogyasztásunk fokozza a B1 vitaminszükségletet.
A zabpehelyben, illetőleg a zablisztben 100 g-ként mért 0,63mg ill.,0,78 mg B1 vitamintartalom napi szükségletünk 40-50 %-át biztosítja.
Az ugyancsak fellelhető B2, B6-vitamin tartalmának antioxidáns tulajdonságát kell kiemelni, amely védő hatású a zsírok oxidációjával szemben és a napjainkban egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerülő, a szervezetben kóros folyamatok kiváltó„ szabad gyökök” semlegesítésében.
1 hozzászólás
Pingback: Zabliszt, zabpehellyel… | Tücsi Világa