Ezek az ételek a fogyókúrás diéta gerincét képezhetik, majdnem minden fajtájuk fogyasztható, viszont a magas szénhidrát- és energiatartalom miatt a hüvelyesekkel legyünk óvatosabbak. A babból, a borsóból, a lencséből származó szénhidrátok csak lassan emelik a vércukorszintet, glikémiás indexükről kiderült, hogy kifejezetten alacsony. Így ma már nem kell olyan szigorúnak lennünk a fogyasztásukat illetően. A burgonya elvileg korlátlanul fogyasztható lenne, kis zsír és energia tartalma (80-90 kalória / 100 gramm) és koleszterinmentessége miatt. Figyelni kell azonban az elkészítésére: részben azért, mert burgonyapüré, főtt burgonya formájában igen jól felszívódik és hasznosul, másrészt azért, mert az elkészítése során sokszor zsírral dúsítják (például: pommes frites, hasábburgonya). A rizs igen magas szénhidráttartalmú, három-négyszer magasabb a szénhidrát-, illetve az energiatartalma, mint a burgonyának. Ezért a burgonyánál kisebb mennyiségben illeszthető be a fogyókúrába, különösen a szokásos főtt, hántolt, fényezett rizs formájában. Ezt az elhízásban kedvezőtlen hatását kevésbé ellensúlyozza, hogy glikémiás indexe alacsonyabb, mint a burgonyáé, tehát vércukorszint-emelkedést okozó hatása lassúbb. A gyümölcsök egy része korlátlan fogyasztásra ajánlható, ezek azok, amelyeknek szénhidrát- é energiatartalma alacsonyabb. Viszonylag magas energiatartalmú a banán, a dió, a mandula, a mogyoró. Óvatosnak kell lennünk az érett, túl édes szőlővel, a cseresznyével, őszibarackkal és a szilvával is. Korlátlanul fogyasztható viszont – akár egy-egy gyümölcsnap keretében is – például az alma, egres, az eper, a málna, a görögdinnye, a meggy, a narancs, a ribizli.