A normális széklet átlag 65-70 százalék vizet, 12-18 százalék zsírsavat, epesavakat és 10-25 százalék szervetlen alkotórészt (magnézium, kalcium, foszfor, vas) tartalmaz. Színét az epefesték (bilirubin) lebomlási terméke, a szterkobilin adja. A széklet lényegében tápanyagmaradványokból, baktériumokból, az emésztőnedvekből és a bél nyálkahártyájáról levált hámsejtekből áll. Egészséges emberek esetében tápanyagmaradványok benne alig találhatók, kivéve, ha a táplálék nagyobb mennyiségű emészthetetlen alkotórészből áll. A baktériumok a széklet szárazanyag-tartalmának 9 százalékát teszik ki. A székletet makroszkóposan, mikroszkóposan és kémiai módszerekkel vizsgálhatjuk. A makroszkópos vizsgálattal színét, állagát, alakját, emésztettségét, szagát, mennyiségét állapíthatjuk meg, benne köveket, esetleg parazitákat (bélférgeket) lelhetünk fel. A székletben található zsírok normál értéke napi 6 gramm alatt van. Az ennél magasabb értékek felszívódási zavart jeleznek. Zsírszéklet esetén a széklet világos, lágy, nagy mennyiségű és bűzös.
A székletben normál érték felett megjelenő zsírtartalom, mely átlagosan napi 5-6 gramm felnőttek esetén. Legtöbbször felszívódási zavar állhat a hátterében, de a hasnyálmirigy és a máj bizonyos betegségeiben is előfordulhat. A beteg étvágytalan, puffad, fogyás jelentkezik. Az ok kiderítésére kivizsgálás szükséges.
Alkoholos krónikus pancreatitisben a zsírfelszívódás zavar viszonylag korán jelentkezik, a zsírszéklet előfordulása kb. 30%-os. Hatékony enzim szubsztitúció magas lipaze tartalmú (kb. 30000 NE) készítménnyel érhető el, mely lehetőleg bélben oldódó legyen.
Krónikus pancreatitisben a diabetes kialakulásának esélye 30-50%. A kezelést ezekben az esetekben nehezíti a malabszorpció, a labilis kalória bevitel, az ellenőrizhetetlen diéta és az alkoholfogyasztás. Gyakran szorulnak inzulinkezelésre, ami még nagyobb önfegyelmet és együttműködést igényelne a beteg részéről, ami ebben a betegcsoportban nem jellemző tulajdonság.