A beltéri légszennyezettség

Az emberek nagy része ideje hetvenöt százalékát a négy fal között tölti, s így inkább a benti, mint a kinti levegő szennyező anyagainak összetétele befolyásolja állapotát. A levegő minősége épületenként nagyon eltérő lehet, a különbségeket számos tényező befolyásolja, mint például a fűtőberendezések által kibocsátott vegyi anyagok és gázok, a belső burkolatok valamint szerkezeti elemek. A másik fontos tényező a benti légszennyezettség mértéke szempontjából, hogy mennyire jó az épület szellőzése.
A főbb szennyező anyagok általában irritánsként viselkednek, de a belső allergének által kiváltott allergiás reakciót is fokozhatják, és súlyosbíthatják a tüneteket. E szennyező anyagok forrásai között szerepelnek a gáztűzhelyek, a hordozható gázfűtőtestek és fafűtésű kandallók, melyek mind nitrogén-oxidot termelnek. A kén-dioxid a másik probléma a beltéri gázok közül, mely gondot okoz. Ez utóbbi széntüzelésű kandallókban, valamint olaj-és petróleumkályhákban termelődik. Végül a tipikus otthoni környezet velejárói az illékony szerves vegyületek, amelyek légzési problémákat, orrfolyást, köhögést és bőrviszketést okoznak. Ilyen például a formaldehid.
Az illékony szerves vegyületek olyan kémiai anyagok, amelyek szénatomra épülnek, és könnyen elpárolognak. Egyes fajtáik természetes eredetűek, akkor keletkeznek például, ha felvágunk egy narancsot. Más fajtáik gyárilag előállított termékekben találhatóak meg, mint például a különböző ragasztók és oldószerek, tisztítószerek, szigetelőanyagok, új szőnyegek és egyes padlóburkolók, faápolók, légfrissítők, aeroszolos termékek, magas fényű festékek egyes összetevői.
A beltéri légszennyezettség sarkalatos pontja a dohányfüst. Különösen kisgyermekek számára káros a passzív dohányzás, mert növeli a légúti fertőzésekre és az allergiára való hajlamot is. A levegőben levő dohányfüst káros anyagai súlyosbítják a már kialakult allergiás megbetegedést is.