A bicepsz az egyik olyan izom, melyet igencsak meg kell dolgoztatni azért, hogy növekedést érjünk el. Véleményem szerint sokan jóval nagyobb súllyal bicepszeznek, mint amennyit elbírnának. Ez természetesen a minőség rovására megy, mert így nem lehet szabályosan végrehajtani a gyakorlatokat. Próbáljuk ki, hogy mekkora súllyal tudunk 10-12 ismétlést minőségileg végrehajtani és azzal bicepszezzünk. A későbbiek során emelhetjük a terhelést, de ne kapkodjunk. Nagyon jól „bedurranthatjuk” a bicepszünket, ha a negatív részét, vagyis a leengedést lassan, akár 4-5 másodperc alatt hajtjuk végre. Lassan végezzük a gyakorlatokat, így nem dolgozunk rá más izommal is és jóval kevesebb sérülést szedhetünk össze. Sok társamon azt látom, hogy mint egy motolla csinálják a gyakorlatokat, az alsó részen pedig „behimbálják” a kezüket, ez olyan mintha pattintunk a fekve nyomásnál. Az alsó és a felső határnál is tartsuk ki 1-2 másodpercre, az eredmény fogja tanúsítani, hogy megérte. Magát a gyakorlatokat végezhetjük szabad súllyal, vagy géppel. Valaki ezt szereti jobban, mások a másikat. A szabad súllyal jobban lehet korrigálni a mozgást, de szerintem a sérülés veszélye jobban fennáll, mint a gépnél, ahol rögzített a súly.Az alapgyakorlat a kétkezes bicepsz állva, ahol igencsak be lehet durrantani az izmot. Én szeretem néha fordított fogással is csinálni, mert az jobban erősíti az alkart. Kétkezes bicepszet végezhetünk Scott padon is, itt nyilvánvalóan kisebb súllyal ügyködhetünk, de kisebb a „berántás” veszélye, mint az álló gyakorlatnál. A Scott pados egykezes gyakorlat is nagyon népszerű, továbbá ha keret is a rendelkezésünkre áll, egyszerre két kézzel tudjuk a bicepszünk felső részét megdolgozni.