LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Ma a fél világ Gáza sorsára figyel. De vajon miért oly fontos ez a viszonylag kicsiny terület? Izrael 42 éve, az 1967. júniusi hatnapos háborúban foglalta el Ciszjordániát, és a Gázai övezetet, amelyet azután 2005 szeptemberéig tartott megszállás alatt. Kis térségek ezek, a másfél millió palesztin lakta Gázai övezet hossza 42, szélessége alig haladja meg a hat, tíz kilométert. A Ciszjordánia közepén végigfutó, Dzsenín, Náblusz, Betlehem, és Hebron történelmi városait érintő észak-déli irányú 60-as út is végigjárható autóval négy óra alatt. A Jordán folyótól nyugat felé tartva pedig a kiváló műutakon még hamarabb, alig fél óra alatt átszelheti az autós Ciszjordániát az izraeli határt jelentő zöld vonalig. Az itt élő többségek számára mégis mások az idők, és a távolságok, hiszen Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem 2,4 milliónyi palesztin lakosa nem használhatja a 60-as, meg a többi út jó részét. Úttorlaszok, és ellenőrző pontok sora szavatolja, hogy az utakon csak izraeli telepesek hajthassanak-, mert az utóbbi negyven évben 454 ezer zsidó települt át erre a vidékre. Egy rámalláhi palesztinnak viszont akár napokba is telhet, mire az izraeli ellenőrző pontokon és úttorlaszokon átvergődve eljut városától az alig 40 kilométerre fekvő Jerikóba. A történelmi időkben megannyi nép élt e tájon, ők többnyire békésebben megfértek egymással, mint a maiak. Ciszjordánia déli peremén, a Júdeai-sivatag egyik barlangjában közel fél évszázada egy köteg levelet találtak- i. e. 2. századi zsidó asszony, Babata mindennapi életének krónikáját. Babata szerint akkor békében éltek egymás mellett a zsidók, és az arabok.
