Gyöngyös koncér Rutilus frisii meidingeri
Jegyei: Teste orsó alakú, keresztmetszetében csaknem kerekded, feje kicsi. Lekerekített orra túlnyúlik a kissé ferdén álló kis szájny1áson. Nagy, kerekded pikkelyei vannak (62-67 az oldalvonal mentén). Mellúszói 17-18, hátúszója 11-12, farok alatti úszója 12-14 sugárral. Garatfogai egysorosak, 6(5)-5. Színezete: háta feketészöld, oldalai világosabbak, hasa ezüstösen csillogó. Hát-, farok- és mellúszói szürkék, a hasúszók és a farok alatti úszó világospirosasak. Hasoldala ívás idején vörhenyesen csillogó. Testhossza. 40-60 cm, max. 70 cm. Élőhelye: a felső Duna-szakasz néhány tava, valamint ezek be- és kifolyó vizei Bajorországban (Chiemsee), Ausztriában (Traun, Atter- és Mondsee). A törzsalak (R. ff frisii) mint vándorhal a Fekete-tenger északnyugati felének brakkvizeiben él, és ívás idején (március-április) a beömlő folyókba (Dnyeszter, Bug, Dnyeper, Don, Rion, Batum) úszik fel. Két további alfaja él Kelet-Bulgáriában (R. f. velecensis), ill. a Kaszpi-tenger déli felén (R.f. kutum). Nálunk ritka vendég, néha a Dunából kerül elő. Életmódja: mélyvízi hal, rendszerint távol marad a partoktól. Április-májusban ívik; az ivarérett példányok a tavakba ömlö folyókba vagy a levezető csatornákba úsznak, esetleg a sekély vizű partszakaszokat keresik fel. A hímek fején és hátán nászkiütések jelennek meg (képünkön).
Küszkoncér Rutilus alburnoides
Jegyei: teste karcsú, nagyon nyújtott, oldalról lapított, orra hegyes, szájnyílása kicsi, ferdén felfelé irányuló. A pikkelyek nagyok, kerekdedek, 39-46 van az oldalvonal mentén. Mellúszói 17-18, hátúszója 10, farok alatti úszója 10-12 sugárral; a magas, keskeny hátúszó szegélye befelé ívelt, nagy farokúszója egészen a hátulsó szegélyéig pikkelyezett. Garatfogai egysorosak, 5-5. Színezete: háta sötét, zöldes, kékes fémfénnyel; kopoltyúfedői és oldalai ezüstösek, a kopoltyúfedők felső fele és az alsó állkapocs feketék; hasoldala fehéres. Az oldalvonal felett széles, sötét hosszanti sáv húzódik egészen a farokúszó kezdetéig. Testhossza: 10-12 cm, max. 15 cm-ig. Élőhelye: a Duero, Guadiana és Guadalquivir folyók vízgyűjtő területe, álló- és lassú folyású vizek az Ibériai-félszigeten. Alfaja (R. a. hellenicus) él a Langadi folyóban (Görögország). Életmódja: kis termetű koncérfaj, amely a vizek nyugodt részeit kedveli, ahol többnyire kis csoportokban és a felszín közelében tartózkodik. Április-májusban ívik csapatosan a sekély parti vizek növényzetében. Az ivadék 2-5 napi nyugalmi időszak után úszik el. Tápláléka: gerinctelenek, mint apró rákok, vízi rovarok és ezek lárvái.