LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A ház körül sok szemét, szerves hulladék és víz kerül a talajba, amelyben igen sok mikroelem is van, és ezek táplálják a növényeket. Így – tévesen – kialakult az a vélemény, hogy a házkertet nem kell trágyázni. A kert gyakran trágyázatlanul is terem. Ha azonban nagy a család vagy piacra is akarunk termelni, hamarosan kiderül , hogy az csak trágyázással eredményes. A növényi tápanyagok részben a szerves anyag bomlásából, részben a talajt alkotó ásványok mállásából kerülnek a talajoldatba és onnan a növények gyökereibe. A növények legfontosabb tápeleme a nitrogén. Az elhalt gyökerek, szárrészek, levelek és a humusz tartalmazza a talaj nitrogén készletének túlnyomó részét. Természetesen, hogy a növények nitrogénnel való táplálásában igen nagy szerepe van a szerves anyagoknak. A lehullott leveleket és hajtásokat, valamint a talajban az elhalt gyökérdarabokat a rovarok és férgek szétrágják, majd a baktériumok és a szabad szemmel nem látható vékony gombafonalak elbontják. A bomlás termékből ismét a baktériumok készítik a talaj sötét színű szerves anyagát a humuszt. Miközben a baktériumok a szerves anyagokat lebontják, majd pedig a humuszt felépítik, sok növényi táplálék, de legfőképp sok nitrogén szabadul fel, és jut az élő növények gyökereibe. A szerves trágyák, tehát az istálló trágya és a komposztok is nagy szerepet játszanak a nitrogén raktározásában és feltáródásában. A növények másik legfontosabb tápeleme a foszfor. A foszfor raktározásában, feltáródásában és a növények táplálásában szintén nagy szerepe van a szerves anyagnak.
