LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Régóta ismert tény, hogy a házipor is okozhat hasonló tüneteket, mint a virágpollen. Ezt a megfigyelést már a múlt században leírták orvosi szakfolyóiratokban, de csak az 1960-as években jöttek rá, hogy a hámporban levő atka váltja ki az allergiás reakciót. Az utóbbi évek kutatásai igazolták, hogy önmagában a lakáspor nem allergizál, tehát atka nélkül nem okoz tüneteket.
A háziporatka szabad szemmel nem látható ízeltlábú. (Tulajdonképpen nagy szerencse, hogy nem látjuk, mert az elektron mikroszkópos felvételeken a Spielberg-filmek szörnyeihez hasonlít.)
A háziporatka mint ízeltlábú, igen népes családba tartozik, s legalább negyven közelebbi rokona van.
Az atka az egészséges embernek egyáltalán nem okoz tünetet, sőt teljesen veszélytelen rá. Bizonyos értelemben véve még hasznosnak is mondható, mert eltakarítja a „szemetünket”.
Allergológiai szempontból két atkafélének van jelentősége: a valódi háziporatkának és a lisztatkának, amelyet inkább vidéken találunk a lakásporban.
Az atka élettartama meglehetősen rövid általában 5-13 hétig él. A nőstények 40-50 tojást raknak le, a tojásból kb. 20 nap alatt lesznek kifejlett példányok. Kedvezőtlen körülmények között elpusztulnak. Kedvelik a párás közeget, a 70-80 százalék relatív páratartalom és a 23-25 °C körüli hőmérséklet a legkedvezőbb számukra.
Az atka elsősorban a matracokban, a kárpitban és a szőnyegben található meg.
Tápanyagforrása az emberi hámszövet, a köröm, a szőr, de ugyanúgy kedveli az állati szőröket és tollakat is. Sőt, az atka táplálkozásához szükségesek apró, mikroszkopikus méretű gombák is, melyek a matracokban, heverőkben találhatók.
