A Hegyesorrú és a Viperasikló

Hegyesorrú sikló Elaphe scalarisJegyei: nagyméretű, karcsú sikló, feje alig válik el a nyaktól, szembogara kerek, pikkelyei a testén simák. A kiszínezett állatok sárgásak, sötétbarnásak vagy vörhenyesek, hátukon két többé-kevésbé feltűnő, sötét csík fut végig a farok csúcsáig. Hasuk fehéres vagy sárgás. A fiatalok színezetét I. a lenti ábrán. A kifejlett kori hossz 120-160 cm.Elterjedése: Ibériai-félsziget, Menorca, Franciaország földközi-tengeri partja, Hyeresi-szigetek.Élőhelye: napos, száraz és bozótos hegyoldalak, gyér füvű, kövekkel megszórt és tüskés bokrokkal borított síkságok és sivár szántóföldek.Életmódja: a hegyesorrú sikló főként talajlakó, de ügyesen mászik a cserjéken ésfákon is. Rendszerint nappal tevékeny, de a nagy hőség elől elrejtőzik, ilyenkor aztán szürkületben és éjszaka jön elő. Téli álma októbertől márciusig tart; a párzás május-júniusra esik, a tojásokat szeptemberben rakja le.Tápláléka: kisemlősök, madarak és gyíkok.Egyéb: ember közeledtére nyílsebesen búvóhelyére menekül. Ha sarokba szorítják, sziszeg, de csak ritkán harap. Zsákmányát rácsavarodva fojtja meg. Érdekes, hogy a fiatalok színei és mintázata merőben eltér a kifejlett példányokétól. A fiatalok hátán lépcsőfokokra emlékeztető rajzolat van, amelynek alapján össze sem lehet őket téveszteni. Ez a minta a felnőtt, ivaréretté váló kígyóról eltűnik. Egyelőre rejtély, hogy a korosztályok eltérő színruhája (ami más kígyóknál is előfordul) mi célt szolgál.

Viperasikló Natrix mauraJegyei: közepes termetű, gyakran igen kontrasztosan színezett sikló.feje jól elkülönül a nyaktól, teste viszonylag erőteljes.Alapszínezete sárgás, narancssárga, barnás vagy olajszürke lehet. Ormós pikkelyekkel ellátott hátán egy sor nagy, sötét vagy feketésbarna, szögletes folt díszlik,amelyek folyamatos cikcakk vonallá állhatnak össze. Oldala világosabb, nagy, sötét keresztfoltjai egyes példányokon világos közepű szemfoltként tűnnek fel. Tarkóján jellegzetes, sötét rajzolat, szemétől a szájszegletig sötét csík látható. A viperasiklót össze lehetne téveszteni a keresztes viperával, de szembogara kerek. Testhossza 70-80, ritkán akár 100 cm. Elterjedése: Ibériai-félsziget, Franciaország, Svájc déli és Olaszország északnyugati része, Szardínia a Baleár- és az Hyeresi-szigetek, Észak-Afrika.