Ha a kávéról, a kávézásról esik szó, a legtöbb embernek a koffein frissítő, álmosságot elűző hatása jut eszébe (hiszen növeli a pulzusszámot, fokozza a szívműködést), de emellett egyes kutatások szerint a sportolás előtt fogyasztott kávé csökkenti az izomfájdalmakat, az esetleges izomlázat.
De természetesen a sok helyen olvasható káros hatások: szívritmuszavar, rövid távú memória működésének zavara, vízhajtó hatás, illetve a túlzott fogyasztása hasmenést is okozhat. És ha túl sokat fogyasztunk belőle, hiányában elvonási tünetek is tapasztalhatóak: hányás, szédülés, levertség.
Szakemberek szerint a napi 1-3 adag kávé számít ajánlott mennyiségnek, amely így még jótékony hatását fejti ki a szervezetre.
De mik is ezek a jótékony hatások?
Az agy vérellátottságának növelésével a migrén ellenszerének is kiválóan alkalmas (ezért a gyógyszeriparban használják hatóanyagként a fejfájás elleni gyógyszerkészítményekhez). A kávéban található antioxidiánsok csökkentheti a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát, gyulladáscsökkentő szerepe is van, de a cukorbetegség (2-es típusú), az Alzheimer-kór, a stroke-os megbetegedések esetén is kifejtheti jótékony hatását. Illetve akik csak alkalmanként fogyasztanak kávét, azoknál fokozza az anyagcserét is.
Az antioxidiánsok mellett tartalmaz klorogénsavat, trigonellint és nikotinsavat is, aminek segítségével megakadályozza a fogszuvasodást okozó baktériumok szaporodását.
De mindezek a pozitív hatások akkor jelentkeznek, ha betartjuk a mértékletességre vonatkozó szabály, hiszen például a klorogénsavnak vannak negatív hatásai is, azok a kávék, amelyekben ez nagyobb arányban van jelen fokozzák a gyomor savasságát (például az arab kávék jobb minőségűnek számítanak, mivel azok klorogénsav tartalma alacsonyabb).