Élőhelye: mindenféle kisebb és nagyobb állóvíz, különösen a vízinövényekkel dúsan benőttek. Ahol nagyobb tavibéka állományok vannak, ott a kecskebékák (a konkurencia miatt?) a kisebb vizeket lakják. Életmódja: messzemenőkig egyezik a kis tavibékáéval. A kecskebéka életének nagy részét a vízben vagy a víz közelében tölti. Erős felindulásában a kecskebékahím
nagy ívben, jó 30 cm-re fröcsköli a vizet háta mögé. A hímek össze is verekedhetnek, ha az állomány túl sűrű, és nincs módjuk
kitérni egymás elől. Az ellenfelek erőteljes lábtempóval úsznak egymás felé, és igyekeznek elzavarni a másikat. A petézés májusra esik; a nagyobb nőstények 10 000-nél is több petét rakhatnak le. Tápláléka: a kecskebékák elsősorban rovarokat és kisebb állatokat esznek, amelyekre a parton vagy a vízfelszínen vadásznak. Zsákmányukat ugrás közben vagy gyors odakapással ejtik el. Egyéb: a kecskebéka kuruttyolása a természet jól ismert hangjai közé tartozik. Hazánkban bármely kisebb víz környékén hallhatjuk a vízben pezsgő élet e kedves jelét. De hogy néhányan már mennyire eltávolodtak a természettől, azt mutatja az a nem kevés per, amelyet a békakoncertektől idegenkedő lakosok indítottak Németországban. Időközben szerencsére olyan bírósági ítéletek születtek, amelyek igazolják a békák élethez való jogát a kertekben és a falusi tavakban. A kerti tó tulajdonosoknak már nem kell attól tartaniuk, hogy az oda települt békákat hangoskodásuk miatt be kell fogniuk. A hímek különösen szép időben sokat szólnak, amint egyikük rázendít, a többi is hosszú „koncertbe” fog.
Címkékbarna béka farkatlan hibridizáció hidegvérű Hüllők kecskebéka varangy
Ezt mindenképpen olvasd el!
A kígyószemű és a rostosujjú gyík
Kígyószemű gyík Ophisops elegans Jegyei: karcsú gyík, hátán barnás. Az általában világossötét pepita mintás testoldalt …