Kezdőlap / Állatok / Halak / A Küllő és a Rózsás márna

A Küllő és a Rózsás márna

Küllőmárna Aulopyge huegeli
Jegyei: teste nyújtott, oldalról lapított, feje lapos, megnyúlt, keskeny és hegyes orral: a nőstények háta valamivel magasabb, mint a hímeké. Kis szája alsó állású, 4 rövid bajuszszállal. Testén nincsenek pikkelyek. Oldalvonala a kopoltyúfedők hátulsó szegélyétől a farokúszó tövéig teljes, de többször is hullámosan görbül; csupasz bőrén világosan látszanak az oldalvonal csövecskéi. Hátúszója 10 sugárral, közülük a leghosszabb elcsontosodott, a hátulsó pereme fűrészes szélű; farok alatti úszója 7 sugárral, a nőstényeknél az első sugár összenőtt a kloakával (tojócsővel). Garatfogai egysorosak, 4-4. Színezete: háta sötét, zöldesen csillogó; oldalai világosabbak, ezüstös alapon ibolyás csillogással; hasa a fehérestől a sárgásig változik. Hátán és oldalain szabálytalan feketésbarna foltok és pettyek láthatók. Testhossza: 9-11 cm, max. 13 cm. ÉIőhelye: csak Dalmácia és Bosznia oxigéndús, gyors folyású vizeiben él. Életmódja: rajban élő fenékhal. Szaporodás- és táplálkozásmódja nem ismert.

Rózsás márna Barbus barbus
Jegyei: teste erősen nyújtott, karcsú, hasoldala csaknem egyenes vonalú, háta csak kevéssé domború. Orra erősen megnyúlt, szája alsó állású, ajkai vaskosak, húsosak; felső ajka peremén 4 bajuszszál van. Pikkelyei közepesen nagyok, 55-65 az oldalvonal mentén. Hátúszója 11-12 sugárral, a leghosszabb elcsontosodott és a hátulsó peremén fogazott (fűrészes szélű); farok alatti úszója 8 sugárral; farokúszója kimetszett. Garatfogai háromsorosak, 2.3.5-5.3.2. Színezete: háta többnyire a barnától a szürkészöldig; oldalai világosabbak, aranyló csillogással; hasa fehéres, gyakran vörhenyes csillogással. Valamennyi úszója zöldesszürke, a mell- és hasúszók, valamint a farok alatti úszó pirosasak. A rózsás márnánál előfordulnak aranyló variánsok (aranymárna). Testhossza: 30-50 cm, max. 100 cm. Élőhelye: homokos vagy kavicsos talajú, oxigéndús tiszta folyóvizek (márnarégió). Hazánk minden folyójában és nagyobb patakjában előfordul.
Életmódja: rajhal, napközben többnyire a sebes áramlású helyeken, a talaj közelében tartózkodik. Május és július között ívik. A hímeken ilyenkor jól fejlett nászkiütések vannak. Ikráit alacsony kavicspadokon rakja le, számuk 3000-9000, a kelési idő 10-15 nap. Tápláléka: apró talajállatok, halikra és kevés növényi anyag.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Bohóchal

Bohóchal a csontos halak főosztályához ezen belül a korállszirtihal-félék családjához tartozik. A hímek kisebbek mint …

Leave a Reply