LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A Dél-szibériai Altaj-hegység hegyei és völgyei közt élt az ókorban és folytatott nomád életmódot az ott élő lovas nép. Oroszország, Kína és Mongólia határán helyezkedik el Pazirik, ahonnan számos értékes lelet került elő.
Kurgánoknak nevezzük azokat a kövekből rakott sírhalmokat, melyek 1600 méteres tengerszint feletti magasságban a jég segítségével több mint 2000 éven át megőrizték a maradványokat.
Orosz archeológusok kezdték meg a kutatásokat a XX. század elején Pazirikben. Öt nagy sírhalmot fedeztek fel körülöttük néhány kisebb kurgánnal. A kutatók egy mesterséges aknán keresztül jutottak le a sír belsejébe, ahol fagyos környezet fogadta őket. A jég felolvadása után épen maradt használati tárgyakat, kelméket, számos szépen megnyírt lótetemet, értékes anyagokkal bevont lószerszámot találtak.
A kurgánok sem kerülhették el a rablótámadásokat. Az egyik sírból egy férfi és egy nő balzsamozott holttestét kivették és hogy ékszereiket megszerezhessék, levágták kezüket valamint fejüket. Azzal, hogy a rablók behatoltak a gondosan lezárt sírba, és hagytak egy nyílást a külvilág felé, így az esőzések nedvessége beszivároghatott a sírboltba, ahol a szibériai hidegek hatására az évek alatt újabb és újabb jégrétegek rakódtak a testekre valamint a tárgyakra, megőrizve azokat épségükben. A kurgánokra jellemző kőhalom a sírok felett megőrizték a sír belsejében a jeget még a napsütéstől is, így az sosem olvadt el, őrizve ezzel a leleteket.
A sírokban talált előkelő nőket díszes ruhákban temették el, hasonlóképpen a férfiakat is . A cobolyirha, a mókusprém, a csikóbőr betétek jellegzetes alapanyagaik voltak kaftánjaiknak. A sírokban fellelt kelmék közt számos kalap megtalálható volt, ezzel is védekezett a nomád nép a hideg ellen. Szőrből vagy nemezből készültek, lehajtható fülvédővel, a hímzett kaftánokhoz hasonló precizitással és ékességgel.
