LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A légzés útján friss, oxigénben dús levegő kerül az elhasznált, oxigénszegény levegő helyébe. A tüdő, tehát egy levegővel kitöltött szerv, melynek a hatékony légcsere érdekében, nagy a belső felülete. A tüdőfala nem ereszti át a levegőt, ugyanakkor térfogata a beáramló levegő mennyiségétől függően változhat, ezért kénytelen passzívan követni a mellkas és a rekeszizom mozgásait: belégzéskor kitágul, kilégzéskor pedig összeszűkül. Kilégzéskor a tüdőhólyagocskák falát átszövő rugalmas rostok segítik a tüdő összehúzódását. Kutyáknál a légvételek száma 10 és 30 között mozog percenként. Az agyi légzőközpont automatikusan működik, a vér oxigéntartalmától függően irányítja a légző izmok működését. Ily módon, a mindenkori megterheléstől függően, a légzés lehet mély és szapora vagy lassú és felületes.
A belélegzett levegő a légcsőből egyre vékonyabb és vékonyabb hörgőcskéken keresztül jut el a gázcsere helyére, a léghólyagocskákba. A tüdő és a mellkas belső felületét is mellhártya (pleura) borítja, melyek a köztük levő vékony folyadékrétegen csúsznak el egymáson, így a tüdő gyakorlatilag súrlódás nélkül tudja követni a mellkasfal mozgását. Nyugalmi állapotban a tüdőt kitöltő levegő nyomása megegyezik a külső légnyomással. Belégzéskor nő a tüdő térfogata, következésképp csökken a benne levő levegő nyomása, és a nyomáskiegyenlítődés érdekében kívülről levegő áramlik be. Ezt a folyamatot nevezzük belégzésnek. Kilégzéskor fordított a helyzet, a tüdő térfogata csökken, vagyis nő a tüdőbeli levegő nyomása, és megkezdődik a levegő kiáramlása. A kilégzés befejeztével a külső és a belső levegő nyomása szintén kiegyenlítődik. Az orron áthaladva a belélegzett levegő a dúsan erezett orrkagylók mellett elhaladva felmelegszik és páratartalma is megnő. A gégén áthaladva a légcsőbe jut. A gégefedő csak nyeléskor zárja el a gége nyílását. A gégén átjutott levegő a légcsövön keresztül jut a tüdőbe. Eldugult orr vagy súlyos légszomj esetén a légvétel szájon át is történhet.
