A fehérvérsejtek legfontosabb feladata, hogy bekebelezzék és semlegesítsék a szervezetbe hatoló idegen anyagokat és a szervezetben keletkező bomlástermékeket. Az idegen anyagok bekebelezését fagocitózisnak nevezzük. Amőboid mozgásuknak köszönhetően a vérből a szövetekbe tudnak vándorolni. A felvett szétesési termékeket, idegen testeket és baktériumokat saját enzimjeik segítségével emésztik meg. Az erre képes fehérvérsejteket ezért falósejteknek is nevezik. A limphocyták a nyirokcsomókban képződnek, a többi fehérvérsejt pedig a csontvelőben. A vérlemezkék (trombociták) a normális véralvadáshoz nélkülözhetetlenek. A vérplazmában levő fibrin hatására szétesnek, és összetapadva elindítják a véralvadás folyamatát. A kutya vére mintegy 4 perc alatt alvad meg. Az alakos elemek mellett, a vérplazmában oldottan, fehérjék és bomlástermékeik mellett egyéb anyagcseretermékek is találhatók, pl. karbamid, kreatin, kreatinin és indikán, ez utóbbiakat, összefoglaló névvel maradéknitrogénnek is nevezzük. A vér zsírtartalma a táplálék minőségétől függ, a szénhidrátok és a szőlőcukor (glükóz) mennyisége (vércukorszint) ezzel szemben csak nagyon szűk határok között változik. A vízben oldódó vitaminok mennyisége, a szervezet mindenkori vitaminellátottságától függően, széles határok között ingadozhat. A modern laboratóriumi vizsgálati módszereknek köszönhetően ma már a hormonok kimutatása is lehetséges. A szervezet számára nem értékesíthető vagy mérgező anyagok lebontása a vérben oldott enzimek feladata. Igen fontos szerepe van az ellenanyagoknak, amelyek a kórokozókhoz hozzákapcsolódva el is pusztítják azokat. Végezetül az ozmotikus viszonyok szabályozásában szerepet játszó ásványi sókat, valamint a különböző nyomelemeket és a vérben oldott gázokat kell megemlíteni.
Címkékkutya összetétel plazma sejt vér
Ezt mindenképpen olvasd el!
Máltai selyemkutya
A máltai selyemkutya eredete: A neve a szemita „malat” szóból ered, melynek jelentése: kikötő, menedék. …