Szinte nincs olyan idősebb kutyus, akinél ne fordulna elő enyhébb-súlyosabb fogkövesség. Kisebb testű példányoknál életkortól függetlenül előfordulhat. A kemény felrakodások a fogak külső felületén lényegesen vastagabbak (1-2mm), mint a belső oldalon. Előfordul, hogy az egyik oldali fogsoron erősebb a fogkőképződés, mint a másik oldalon. A fogkövek, a nyálmirigyek által kiválasztott kalciumból, fibrinből és táplálékrészekből állnak össze. A felrakodásokon megtelepedő baktériumok által termelt méreganyagok fogszuvasodást okoznak, és megtámadják a fogínyt, továbbá a fogak alapját képező csontokat is; a vérbe jutva pedig egyéb szerveket, a szívet, a vesét és a májat is károsíthatják. A fogkövesség tehát nemcsak a fogak idő előtti elvesztése miatt jelent veszélyt, hanem – különösen idős állatoknál – az egész szervezet számára megterhelést jelent. Jellegzetes kísérő tünete a fokozatosan erősödő szájszag. A fogkövek képződéséért egész sor tényező tehető felelőssé. A táplálási és tartási hibáktól függetlenül minden állat rendelkezik egy veleszületett hajlammal, amit a helytelen táplálás csak tovább erősít. A túlzott mennyiségben adott szénhidrátok – keményítő és cukor – kedveznek a baktériumok elszaporodásának, és gyorsítják a felrakodások képződését. Tisztán hús alapú táplálék esetén viszont a foszfor-kalcium arány felborulása következtében, csontleépítési folyamatok indulnak el, melyek a fogak alapját képező csontokat sem kímélik. A fogak kilazulnak, a nyálmirigyek által kiválasztott kalcium pedig fogkő formájában válik ki a szájüregben. Megelőzésként, illetve a szájüreg ellenálló képességének fokozása érdekében A-vitamint, B-vitaminokat és nyomelem tartalmú készítményeket adhatunk kedvencünknek.
Címkékfog fogkő fogkövesség kutya szájszag
Ezt mindenképpen olvasd el!
Máltai selyemkutya
A máltai selyemkutya eredete: A neve a szemita „malat” szóból ered, melynek jelentése: kikötő, menedék. …