LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A véráramlás szabályozása, az erek szűkülése illetve a tágulása, az erek falában elhelyezkedő izmokhoz térő idegrostokon keresztül történik. Az agyban található idegközpont a nervus vagus (tágító hatás) és a nervus sympathicus (szűkítő hatás) közvetítésével szabályozza az átáramló vér mennyiségét. A tápanyagok a kapillárisok falán átszivárgó vérfolyadékkal jutnak el egészen a szövetekig. Ez az állandó folyadékáramlás tartja fenn a kutya létfontosságú életfolyamatait. A szöveti folyadék, miután átadta a sejteknek a szükséges tápanyagokat és telítődött salakanyagokkal, egyenesen a vénákba és a nyirokerekbe áramlik tovább. A nyirokfolyadék összetétele nagyon hasonlít a vérplazmáéhoz, az egyes összetevők aránya azonban szervenként változó. A nyirok sejtjei, a limfociták, rendkívül fontos szerepet játszanak a fertőzések elleni védekezésben. A nyirokerek mintegy kiegészítik az artériák és vénák hálózatát. A szerveket behálózó nyirok kapillárisokkal kezdődnek, amelyek aztán egyre nagyobb nyirokerekké egyesülnek. A nyirokfolyadék áthalad a nyirokcsomókon, majd a szív közelében a vénás rendszerbe folyik át. A nyirok tehát – a vértől eltérően – mindig kizárólag csak egy irányban, a szív felé áramlik. Áramlását nem a szív munkája tartja fenn; hanem a test mozgása és az izmok összehúzódása passzív módon tartja fenn a nyirokáramlást. A nyirokcsomók megszűrik a rajtuk átáramló nyirokfolyadékot: falósejtjeik semlegesítik a kórokozókat és a különböző méreganyagokat. Minden testtájéknak és szervnek meg vannak a maga nyirokcsomói.
