LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A kutyáknál is különböző vércsoportokat ismerünk, a vérátömlesztések szempontjából azonban – ellentétben az emberrel – nincs különösebb jelentőségük. A vérerek felépítése, attól függően, hogy milyen feladatot látnak el a vérkeringésben, különböző lehet. Az artériák rugalmassága és az erek egyre kisebb átmérőjének hatására (kapillárisok), a szívből szabályos időközökben kilökött vér folyamatos, egyenletes véráramként kering a szervezetben. A szív összehúzódásakor kialakuló nyomásemelkedés hullámként, pulzus formájában vonul végig az artériákon. A szövetek hajszálerein áthaladva a nyomáshullámok kiegyenlítődnek, a vénákban haladó vér tehát már egyenletes nyomással áramlik a szív felé. Az erek tágulását, illetve szűkülését a vénák és az artériák falában található simaizmok működése szabályozza. Az erek átmérőjének változása határozza meg az egyes szervekhez jutó vér mennyiségét és a vérnyomást. Az anyagcsere szempontjából a kapillárisoknak van a legnagyobb jelentőségük. A tápanyagok a kapillárisokban áramló vérrel jutnak el a szövetekhez, és a salakanyagok elszállítása is a kapillárisokon keresztül történik. A nagy ereken belüli vérnyomás állandó határok között ingadozik. A vérnyomás magas vagy alacsony volta függ a szívösszehúzódások erejétől, gyakoriságától, az egyszerre kilökött vér térfogatától, a keringő vér mennyiségétől, az erek ellenállásától, továbbá pszichikai és idegi hatások is befolyásolják. Speciális mérőeszközzel a kutyák vérnyomását is meg lehet mérni. A vér áramlási sebessége az artériákban 20-50 cm/s, a vénákban 20 cm/s. A test különböző részeinek és az egyes szerveknek a vérellátása nem egyforma. A vérmennyiség megoszlása attól is függ, hogy az adott szervnek egy bizonyos időpontban mennyi vérre van szüksége, részben pedig az határozza meg, hogy a szóban forgó szerv zavartalan működése mennyire életfontosságú a szervezet számára. Ennek értelmében az agy és a szív minden más szervvel szemben előnyt élvez.
