Örvendetes módon az elmúlt esztendők során jelentős változások következtek be. A radikális műtéteket egyre nagyobb számban helyettesítik kíméletesebb beavatkozásokkal, és ezek után a rekonstrukció sokkal könnyebb. Abból a szempontból is jelentős változásról lehet beszámolni, hogy mikor engedik a műtétet követő rekonstrukciós eljárást megkezdeni.
A műtét elvégzése után a beteget úgy tekinthetjük, hogy többé már nincsen rákos daganata. Mint minden más rákos megbetegedés során, az emlőrák esetében is számolnunk kell a kiújulás, a recidíva veszélyével, tehát azzal, hogy áttét képződött és újabb rákos folyamat alakul ki. Szükséges-e az emlő rekonstrukciójával addig várni, amíg a recidíva veszélyét ki lehet zárni vagy minimálisnak lehet minősíteni? Régebben nagyrészt igennel válaszolták meg ezt a kérdést, bár együtt érző plasztikai sebészeknek már akkor is az volt az álláspontjuk, hogy az emlő rekonstrukcióját akkor is érdemes elvégezni, ha a rák később kiújul. Az újonnan kialakított mell a nők számára legalább addig megadja a nőiesség érzését, amíg a daganat nem recidivál. A második műtét után pedig ismét el lehet végezni az emlőrekonstrukciót. Időközben ez a felfogás lassan-lassan általánosan elfogadottá vált. Ma már az emlő rekonstrukcióját gyakran az amputációt követő hetekben elvégzik. Erre azonban csak bizonyos feltételek megléte esetén van lehetőség. Legfontosabb, hogy az eltávolított daganat viszonylag kicsi legyen.
Az időközben lezárult vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a korán végzett emlőrekonstrukciónak semmilyen hatása nincs az esetleges kiújulásra, nem könnyíti meg a daganat recidíváját.
Címkékamazonszindróma emlőrekonstrukció mell mellkorrekció mellműtét mellplasztika mirigyek penyhüdt polandszindróma ptosis rák
Ezt mindenképpen olvasd el!
A zsírszövet eltávolítása
Aki már egyszer komolyan harcolt a túlsúlya ellen, az jól tudja, hogy tulajdonképpen egészen elfogadható …