LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Mi a mítosz?
Elterjedt szokás mítoszt emlegetni, amikor valamely téves hiedelemről van szó. A politikusok például szívesen dédelgetik nemzetük legyőzhetetlenségének mítoszát. A tudósok a régiek nap- és holdistenmítoszát állítják szembe a modern csillagászat megállapításaival. Mindez Platón és Arisztotelész felfogását tükrözi, akik a mitikus képzeletet a logikus gondolkodásnál alacsonyabb szintre helyezték.
A pszichológusok szerint a legendák vagy mítoszok jelentős szerepet játszanak sok ember gondolkodásában, még olyanokéban is, akik azt állítják magukról, hogy a tiszta értelem vezérli őket. „A mitológia nem hazugság, a mitológia költészet, metaforikus természeti” – vélekedik Joseph Campbell. Sani Keen szerint: „a mítosz egyfajta kulturális DNS, vagyis a szoftver, a program, amely meghatározza azt a módot, ahogyan a »valóságot« látjuk”.
Hogyan hatnak a régi mítoszok?
Carl Gustav Jung szerint mindannyiunk tudatalattijában ott rejtőzhetnek bizonyos ősképek, úgynevezett archetípusok, amelyek alakítanak bennünket. Ez a „kollektív tudattalan” a mítoszokban jut kifejezésre, amelyek a történelem folyamán változó formában újra és újra felbukkannak. Ahogyan a hagyományos társadalmak rituálékat határoztak meg az élet fordulópontjaira, úgy mítoszokat is teremtettek, drámai körítésül olyan eseményekhez, mint a nagykorúvá válás, a házasságkötés vagy a halál.
Számos nép mítoszában találkozhatunk a vakmerő kalandkeresővel, akinek veszedelmes tájakon tett utazásai azt a belső harcot jelképezik, amelyet a felnőtté váláshoz mindenkinek meg kell vívnia. A mitikus hőst a közösség java vezérli – gyakran az övéit fenyegető szörnyet győzi le, vagy Prométheuszhoz hasonlóan, aki a tűz áldásával ajándékozta meg az emberiséget, új tudással gazdagítja embertársait.
Homérosz Odüsszeiájában az ifjú Télemakhosz elhagyja anyja otthonát, és elindul megkeresni atyját, Odüsszeuszt, aki a trójai háború befejezése óta bolyong a Földközi-tengeren. Eközben serdül a fiú atyja megbecsülésére méltó férfivá.
Kultúránk részben formálja a mítoszokat, részben maga is formálódik általuk. A mítoszok drámai szerkezetet kölcsönöznek az önmagunkkal és családunkkal, a természettel és az istenséggel kapcsolatos érzéseinknek, s ezzel mintegy keretbe foglalják azokat. A mítoszokban nemcsak az az érdekes, hogy a hős mit visz véghez, hanem az is, hogy miként.
