Nyugat- és Közép-Európa Északnyugat-Oroszországig. A nádi varangy helyenként Angliában és Délnyugat-Írországban is előfordul. Az Alpoktól délre hiányzik. Közép-Európa nagy részén ez a legritkább varangyfaj. Magyarországon nem él.
Élőhelye: folyóvölgyek és alföldek homokos talajú vidékei; fő biotópjai a napsütötte, száraz, gyér növényzettel borított helyek. Jobb híján megtelepszik nagy kiterjedésű kavicsfejtőkben, felhagyott kőbányákban, nagyobb meddőhányókon vagy tengerparti dűnéken is, és ott még a brakkvíz is megfelel számára petézőhelyként. A Német-alföldön elsősorban a burgonyaföldeken lehet találkozni vele. A magashegységekből hiányzik, de a középhegységekben 1200 méterig is felhatol.
Életmódja: nappalra szívesen ássa be magát a homokos, laza talajba, amihez ügyesen használja mellső lábát is. Jól mászik, még a kőfalakon is felkapaszkodik, hogy a rések közt megbújjon. Az időjárástól függően, március vége június eleje között zajlik a párzás és a peterakás, sekély, tápanyagokban szegény vizekben. A kétsoros petezsinór egy méternél is hosszabb. és több mint ezer pete lehet benne. Az ebihalak gyorsan átalakulnak békává, hosszuk ekkor jó 1 cm. Egyéb: fő petézőhelyei a sekély kavics és homokbányatavak, ahol gyakran figyelemre sem méltatják őket. A„bányarekultiváció” a nádi varangy legfontosabb szaporodási lehetőségeit is felszámolja, és veszélyezteti a faj fennmaradását. Az ilyen akcióknál jobban oda kellene figyelni a békákra, mielőtt még túl késő lesz. Tápláléka: jórészt rovarok, pókok, százlábúak és férgek képezik.
Címkékbéka farkatlan hidegvérű Hüllők nádi varangy
Ezt mindenképpen olvasd el!
A kígyószemű és a rostosujjú gyík
Kígyószemű gyík Ophisops elegans Jegyei: karcsú gyík, hátán barnás. Az általában világossötét pepita mintás testoldalt …