LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A régészeti ásatásokon fellelt tárgyak közül a leggyakoribbak a fémből, kőből valamint cserépből készült tárgyak, hiszen ezek az anyagok a legellenállóbbak az időnek és a természet viszontagságainak.
Szerves eredetű anyagok, mint a fa, a ruházat vagy az emberi maradványok, már ritkábban lelhetőek fel hasonlóan jó állapotban. Ezek bomlásához ugyanis oxigén, nedvesség és meleg szükséges. Azonban ha ezek közül akár egy is hiányzik, meglepően jó állapotban megőrződhetnek a szerves anyagok is az utókor számára.
Európai sóbányákban találtak a kelta időszakból szinte tökéletesen fennmaradt ruházatokat, bőr hátizsákokat. A só ugyanis kivonta szinte az összes nedvességet ezen tárgyakból.
A mocsarakban jelen levő csersav szintén tartósíthatja pl. az emberi testet is. Bár a csontok lebomlanak, de a csersav kivonja a test lágyabb szöveteiből a vizet. Ezen az alapon működött az ókori Egyiptomban a mumifikálás, melyhez ők nátront használtak.
Dánia jütlandi részén fedeztek fel egy holttestet, melyet a mocsaras környezet konzervált olyannyira, hogy gyomrában még utolsó étkezésének maradványai is megtalálhatóak voltak, pedig a test már több, mint 2000 éve halott volt.
Szintén az oxigénhiányos környezetnek köszönhető, hogy Hadrianus falánál megmaradtak az ott szolgáló katonák otthonról kapott, fatáblára vésett levelei.
Az északi sarkkör vidékén a hőmérséklet egész évben olyan alacsonyan van, hogy a szerves anyagok nem indulnak bomlásnak. Ennek köszönhetően hihetetlenül ép leletekre bukkantak, ép emberi testekre, szőröstül megfagyott mamutra.
Nedvesség hiányában a forró égtájakon teremtődnek a legkiválóbb feltételek a konzerválódáshoz. Sivatagi körülmények közt nem csupán a ruházat, hanem az emberi test is képes konzerválódni. Kr. e. 3000 körül sok holttestet temettek a forró sivatagi homokba és teljes kiszáradásuknak köszönhetően épségben megmaradtak .
Hasonló régészeti érdekességek fedezhetőek fel egyes kripták mélyén is a kedvező mikroklímának köszönhetően.
