Testünk minden izmának folyamatos vérellátásra van szüksége, és ez alól természetesen nem kivétel a szívizom sem. Az elzáródást főleg véralvadék okozza, amely azokon a területeken alakul ki, ahol a koszorúsér(más néven koronária erek amelyek, koszorú-szerűen fonják körbe a szívet) már károsodott. Ezt a károsodást, eltömődést, javarészt koleszterin lerakódás okozza. A szívizom saját keringésében zavar áll be, amely végül sejtkárosodást eredményez. Ez vezet a mellkasi fájdalom és nyomásérzés kialakulásához, amely idővel szívritmuszavart okozhat. Ez önmagában is halálos lehet. A szívizomsejtek pusztulni kezdenek, ha a véráramlás nem normalizálódik. Helyükön hegszövet alakul ki ott, ahol működnie kellene.
Kialakulásának ritkábbik típusa, mikor a beteg szívből kiszakad egy vérrög és beékelődik egy koszorúsérbe. Ez az embólus jelensége. Másik ritka ok, mikor a koszorúserek görcsösen összehúzódnak, ami beszűkíti az ott lévő érszakaszt, és az általa vérrel ellátott területet károsítja. Ezt spazmusnak nevezzük.
Ha fennáll a veszélye az infarktusnak, és orvoshoz fordultunk, ő elsőként meg fogja hallgatni fonendoszkópjával a szív és tüdő hangokat, vérvételt rendel el, továbbá EKG vizsgálatot. Utóbbi az ilyen esetekben a leggyakoribb módja annak, hogy kivizsgálhassák, tényleg infarktusról van-e szó. Az EKG, vagy más néven elektrokardiográf során elektródákat helyeznek fel, amelyek a szív elektromos aktivitását mérik. Az aktivitás hullámvonalként jelenik meg, így az a terület, ahol a szív már károsodott, nem mutat aktivitást, így ez könnyen kimutatható. Emellett mellkasi röntgen vizsgálatot is elrendelhetnek.
CímkékEKG embólus orvos spazmus szívinfarktus vérvétel
Ezt mindenképpen olvasd el!
Szívinfarktus után
Az infarktuson átesett emberek jelentős életmódváltással számolhatnak miután kijöttek a kórházból, ezen felül pedig azt …