Szkíroszi faligyík Podarcis gaigeae
Jegyei: karcsú, de elég nagy termetű gyík, farka közepesen hosszú. Háta a zöld legkülönbözőbb árnyalatait öltheti magára, de lehet barna is. A hát középvonala szinte mindig feketés, a hímnél élénkebb, elütő színű, és oldalról általában világos csík szegélyezi. A test oldalán sötét rácsminta fut végig. Mindkét nemnél rendszeres a kék vállfolt megléte. A has kékesfehér vagy gyöngyházfényű, míg a torok többnyire sötéten pöttyös. Hossza 228 mm. Elterjedése: Szkírosz-szigetek és Pipéri. Élőhelye: elsősorban a száraz, sűrű bozóttal tarkított, köves vagy sziklás terep, de helyenként a csaknem teljesen kopár, csupasz sziklákon is megél. Tápláléka: rovarok, pókok, ászkák.
Balkáni homokigyík Podarcis erhardii
Jegyei: közepesen nagy, karcsú gyík, széles fejjel és hosszú farokkal. Alapszíne felül szürkésbarna vagy olajzöld, a hát két oldalán gyakran világos csík fut végig. A hát és az oldal feketés pettyei rácsmintát képezhetnek, a nőstényeken összefüggő sávvá sűrűsödhetnek össze. A has színezete a fehérestől a téglavörösig változhat. A kék szélső haspajzsok összefüggő csíkot alkothatnak. Hossza 220 mm. Elterjedése: Albánia, Macedónia, Bulgária és Görögország a Peloponnészoszig, valamint az Egei-szigetek.
Élőhelye: köves, alacsony cserjékkel és bokrokkal gyéren benőtt sík- és dombvidéki tájak; kivételesen 1000 m magasságban is megtalálható.
Életmódja: a balkáni homoki gyík jórészt talajlakó faj, ebben hasonlít a mi homoki gyíkunkra. Csakúgy, mint amaz, már kora reggel előbújik, hogy először is egy jót napozzon. Különösen délelőtt aktív. A forró délelőtti órákban visszahúzódik rejtekhelyére, és csak késő délután jön újra elő. A hímek revírt tartanak, és azt más hímektől megvédik, csak a nőstényeket tűrik meg maguk mellett. Az ezen az oldalon szereplő három gyíkfaj igen közeli rokonságban áll, és viselkedésükben is nagyon hasonlóak. Hogy valóban fajokról vagy csak alfajokról van szó, azt némely esetben nehéz kétséget kizáróan megállapítani.
Tápláléka: időnként zömmel sáskákból áll, egyébként legyeket, lepkéket, bogarakat, ászkákat és pókokat eszik, sőt úgy tűnik, kisebb gyíkokat is. Az emberrel szemben elővigyázatos, de nem félénk.