Az új koalíciós kormány
Az új, koalíciós kormányban a bolsevikok mellett helyet kaptak a baloldali eszerek, a szovjetek központi végrehajtó bizottságában pedig jelentős erőt képviseltek az ellenzékiek, elsősorban a jobboldali eszerek és a mensevikek. Ugyanakkor erőszakkal feloszlatták az alkotmányozó nemzetgyűlést, amelynek többsége az 1918 januári alakuló ülésen elutasította az azonnali békekötésről és a földesúri földek elkobzásáról kiadott dekrétumokat.
Oroszország kiválása a háborúból
Az új hatalom első lépése a háború befejezése volt. 1918 márciusában Breszt-Litovszkban a szovjet kormány megbízottjai aláírták a központi hatalmakkal a békeszerződést. A béke értelmében hatalmas területek kerültek német és osztrák-magyar megszállás alá. A békekötés iránti elégedetlenség, a fokozódó ellátási nehézségek nagymértékben járultak hozzá, hogy a bolsevikokkal szemben álló erők újraszerveződjenek. Az országban polgárháború tört ki, amelybe csakhamar fegyveresen beavatkoztak a francia, az angol, az amerikai, a német és a japán csapatok.
Hadikommunizmus bevezetése
Öt éven át Szovjet-Oroszország földjén véres polgárháború és intervenció folyt, amelyet éhínség és járványok kísértek. Ezek együttesen sok millió emberéletet követeltek. A polgárháború idejére a szovjetkormány bevezette a hadikommunizmust. Ez azt jelentette, hogy az országban meglévő anyagi javakat állami tulajdonná nyilvánították, és az elosztást egyetlen központból szervezték meg, mindent alárendelve a háború érdekeinek.