A tartós figyelem

Bármennyire is érdekes valami a kezdetben, figyelmünk hamar lankadni kezd.
Egy unalmas környezetben, ahol alig-alig történik valami, az éberség alábbhagy, elálmosodunk.
Miért csökken a figyelem, ha valamilyen egyhangú, monoton feladatot kell teljesítenünk?
A hosszú, monoton feladat esetén az ingerek nem állandó gyakorisággal jelennek meg.
Ilyen például egy éjjeliőr feladata, akinek az éjszaka neszei között fel kell fedeznie a „gyanúsat”, amelyet esetleg egy betörő okozhat, hogy minél gyorsabban tudja a rendőrséget riasztani.
Ehhez hasonló egy automatizált központi vezérlőhelyiség, ahol a műszereket kell folyamatosan figyelni, nehogy észrevétlen maradjon egy olyan hibajelzés, amely azonnali beavatkozást igényel.
A tartós figyelem vizsgálatára alakítottak ki olyan kísérleti helyzetet, ahol például az egyénnek egy radar képernyőjén megjelenő fényvillanást kellett jelezni.
Mivel az ingerek ritkák – esetleg fél óránként egy ,- a megfigyelő hajlamos volt egy idő után kihagyni a jelzést, vagy fordítva, téves riasztást adni.

Az első néhány inger alapján kialakítunk egy elvárást az inger gyakoriságáról, és ennek alapján egy döntési kritériumot.
Ritka ingerek esetén ez szigorúbb lesz, azaz kihagyunk néhány ingert, míg gyakoribb ingerek esetén lazább a kritérium, alacsonyabban húzzuk meg a biztonsági szintet, és így több lesz a téves riasztás.
Az éberségi feladatoknál, ha nagyon gyenge az inger, el kell dönteni, hogy láttunk-e, vagy hallottunk-e egyáltalán valamit.
A döntéshez meg kell állapítani hogy a „látott” vagy „hallott” dolog „zaj” volt-e, vagy jel.

Ezt mindenképpen olvasd el!

A fóbiák és a félelmek fajtái

A fóbiáknak négy nagyobb csoportját különböztetjük meg. Az állatfóbiák közé tartozik például a félelem a …

Leave a Reply