1939 November 30-án támadásba lendült a Vörös hadsereg Finnország ellen. A nagyobb városaikat mint Helsinki-t rengeteg bombatámadás érte,és a víz menti partszakaszokat is tűz alá vették. A szovjet vezetés abban ah hitben támadta meg a finneket hogy rövid és gyors háborúba vágnak bele. Nem így történt. Az ember és fegyverzet hiányában lévő Mannerheim vezette Finn egységek felkészült mindenre azért hogy megállítsák az egy milliós létszámú hadsereget. A marsal nevét viselő erdős védvonalat a túlerő segítségével sem sikerült bevenni mivel a finnek oly módon beásták magukat a hóba és olyan csapdákat csináltak hogy a vörös hadsereg kimagasló veszteséget produkált. A sikereken felbuzdulva januárban ellentámadást indítottak majd Soumussalimnál szétverték a 163. és 44. szovjet lövészhadosztályt. A kudarcok ellenére Sztálin még több csapatot vezényelt a frontra és február 1-jén háromszoros túlerővel támadtak ,amit a finnek már nemtudtak visszaverni így február 16-án a délelőtti órákban megadták magukat. Az utolsó megmaradt csapatok visszahúzódtak,de az időjárás felmelegedésével az állásaik tönkrementek és az emberhiány és a betegségek még jobban rosszabbították a helyzetet így március 6-án nem tehettek más mint a béke megkötésének ajánlatát eljuttatni Sztálinnak. A békét március 12-én aláírták a felek ami azt jelentett Finnország a szovjetek báb államává vált és negyvenezer négyzetkilométernyi területet csatoltak el tőlük ami nagy része ipavidék volt. A háborúban jól látszott hogy a finnek kitartása milyen hősies helytállást mutatott egy sokkal erősebb hadsereggel szemben. A támadásban több mint 25 ezren haltak meg.
Címkékfinnország második világháború szovjet sztálin téli háború
Ezt mindenképpen olvasd el!
A belgrádi konvenció
„Az antantpolitika Janus-arcát én mindig tisztán láttam, s kezdettől fogva döbbenten kérdeztem: mikor fogja ábrázatának …