LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A téli háború három hónappal a második világháború kitörése után robbant ki Moszkva és Finnország között. A megállapodás Németország és Oroszország között azzal a következménnyel járt hogy Lengyelország lerohanása után a balti köztársaságok a szovjet érdekszférába kerültek. Sztálin nyomására Szeptember hónapban Észtország,októberben pedig Lettország majd később Litvánia volt kénytelen egy olyan szerződésébe belemenni a Szovjetunióval amely segítségnyújtási kötelezettséget jelentet,és nem sokkal később nyílt katonai ,megszállás alá vitte ezeket a kis államok.
Moszkva Finnország számára is felajánlott egy szerződést ,amiben nyújtsák át a Karéliai-fölhíd és a Finn öböl bejáratát őrző Hanko-félszigetet. Mivel ez a terület Mannerhiem marsallról elnevezett erdővonal is a követelt részen feküdt így ezt a Finn vezetés azonnal elutasította. A tárgyalásokat folytatták egész októberben de semmi eredménnyel,majd November 13-án végleg megszakították,és így már minkét fél tudta hogy az összecsapások nemsokára elkezdődnek. A szovjet politika azt a megoldást választotta hogy egy csellel leningrádi közeli katonai támaszpontot tűz alá vesznek és bűnbakként a Finneket veszik majd elő. A Sztálini propaganda a sajtóban mindenkit a lázított hogy meg kell torolni a az aljas támadást. Ezután November 29-én megindult a támadás a Finn határőrök ellen,és így a téli háború. Szovjetek számára stratégiai szempontból volt szüksége a havas országokra mivel tartott a Német Északi térségekből jövő támadásira.
