Több mint 300éven át a tőzsde a városok piactere volt, amelyet a céhek- és néha a kormányok is- azért látogattak, hogy előteremtsék a vállakozásaikhoz szükséges tőke egy részét. A régi árverési csarnokok szüntelen lármáját, az eladás és vétel lázában égő alkuszok hangzavarát mára már felváltotta a számítógépesített értékpapír-kereskedelem diszkrét zümmögése, de azért az alapelvek változatlanok maradtak. A tőzsde az a központ, ahol részvényeket, váltókat, kötvényeket és más értékpapírokat adnak-, vesznek. Minden értékpapír befektetést jelentannak, aki megvásárolja, és tőkét adnak a szervezetnek, amelyik kibocsátja.
A kínálat és kereslet szabadpiaci mechanizmusa révén az értéktőzsde határozza meg azt, hogy egy bizonyos értékpapír mennyit ér tulajdonosának egy adott pillanatban.
A szabadpiaci gazdaságban, ha valamelyik vállakozásnak tevékenysége fedezéséhez pénzre van szüksége, ehhez két módon juthat hozzá. Kölcsönt vehet fel a banktól fix lejáratú kamatra, vagy értékpapír formájában értékesíti a vállalkozás egy részét.
Az utóbbi módszer előnye, hogy az így előteremtett pénzt akkor sem kell szükségszerűen visszafizetni, ha a cég vállalkozásai teljesen kudarcot vallanak. Az értékpapír-tulajdonosok jogosultak a haszon egy részére, ha az üzlet virágzik. Ilyenkor a papírok értéke is nő. A befektetők ilyen módon nagyobb nyereséget remélnek, mintha más, kevésbé kockázatos ügyletekbe fektetnének be. A vállakozásnak nem csak presztízst jelent, ha bekerül a tőzsdén jegyzett cégek közé, hanem egyúttal könnyebbé válik számára, hogy bármikor tőkéhez jusson.
Címkékkölcsön szabadpiac tőzsde tőzsdei árfolyam tőzsdén jegyzett cégek