A tőzsdei szabályokról

A tőzsdeszabályzat biztosítani kívánja, hogy a bejegyzett cégek átfogó és pontos információkat adjanak a befektetőknek tevékenységükről, tisztességesen és törvényesen járjanak el velük.A tőzsdei bejegyzés költséges ás ugyanakkor bonyolult eljárás az olyan nagy tőzsdéken, mint a New York-i, a Tokiói, vagy a Londoni. A New York-i tőzsdén például minimálisan 16 millió dolláros törzstőke szükséges a bejegyzéshez.A legtöbb országban létrehozták az úgynevezett másodlagos piacokat, ahol a legkisebb cégek kínálják értékpapírjaikat a nagyközönségnek. Kevésbé merev szabályokat alkalmaznak, mint a nagytőzsdeiek, de ezeket is szigorúan ellenőrzik. A Budapesti Árú-és Értéktőzsde 1864 és 1948 között működött, újraindítására 1990-ben került sor ismét.Mint a szabad vállalkozások szentélyeit, a tőzsdéket világszerte hagyományosan azok üzemeltetik, akik létrehívták őket. A legnagyobb kiváltság a tőzsdén, ha valakiből piacgazda lesz, azaz rajta keresztül bonyolódik miden értékpapír vétel és eladás. A másik hasonlóan fontos pozíció a brókeré. Ő áll kapcsolatban a piacgazdákkal, hogy a befektetők megbízásából vegyen, vagy eladjon. A nyilvánosan jegyzett értékpapírokat először névértéken bocsátják ki, ezt a rendes és tőzsderészvények esetében „pari”-nak hívják. Ha egy vállakozás elő akar teremteni például 10 millió forintot, akkor egy forint névértékű részvényeiből 10 milliót áruba bocsát a tőzsdén keresztül. Ám mihelyt az értékpapírokkal kereskedni kezdenek, piaci áruk a névértékük fölé és alá is mehet.Amikor többen vásárolnak egy értékpapírt, mint ahányan eladnak, az ára nő,ha pedig az eladók vannak többen,akkor csökken.