A tőzsde alapjairól

Több mint 300éven át a tőzsde a városok piactere volt, amelyet a céhek- és néha a kormányok is- azért látogattak, hogy előteremtsék a vállakozásaikhoz szükséges tőke egy részét. A régi árverési csarnokok szüntelen lármáját, az eladás és vétel lázában égő alkuszok hangzavarát mára már felváltotta a számítógépesített értékpapír-kereskedelem diszkrét zümmögése, de azért az alapelvek változatlanok maradtak. A tőzsde az a központ, ahol részvényeket, váltókat, kötvényeket és más értékpapírokat adnak-, vesznek. Minden értékpapír befektetést jelentannak, aki megvásárolja, és tőkét adnak a szervezetnek, amelyik kibocsátja.A kínálat és kereslet szabadpiaci mechanizmusa révén az értéktőzsde határozza meg azt, hogy egy bizonyos értékpapír mennyit ér tulajdonosának egy adott pillanatban.A szabadpiaci gazdaságban, ha valamelyik vállakozásnak tevékenysége fedezéséhez pénzre van szüksége, ehhez két módon juthat hozzá. Kölcsönt vehet fel a banktól fix lejáratú kamatra, vagy értékpapír formájában értékesíti a vállalkozás egy részét.Az utóbbi módszer előnye, hogy az így előteremtett pénzt akkor sem kell szükségszerűen visszafizetni, ha a cég vállalkozásai teljesen kudarcot vallanak. Az értékpapír-tulajdonosok jogosultak a haszon egy részére, ha az üzlet virágzik. Ilyenkor a papírok értéke is nő. A befektetők ilyen módon nagyobb nyereséget remélnek, mintha más, kevésbé kockázatos ügyletekbe fektetnének be. A vállakozásnak nem csak presztízst jelent, ha bekerül a tőzsdén jegyzett cégek közé, hanem egyúttal könnyebbé válik számára, hogy bármikor tőkéhez jusson.