A zsírok kétféle módon juthatnak a vérbe: táplálkozással és a szervezet belső anyagcseréje révén. Kísérletes vizsgálatokkal már régen igazolták azt, hogy a magas zsír- és koleszterintartalmú étrend érelmeszesedéshez vezet. A különböző betegségekben (p1. a pajzsmirigy alulműködése vagy cukorbetegség) bekövetkező anyagcsere-változások is jelentős eltéréseket okozhatnak a vérzsírszintben. Az alapbetegség megfelelő kezelésével legtöbbször a vérzsírszint is rendeződik. A magas vérzsírszint ritkán öröklődhet is (családi halmozódás), ilyenkor az érelmeszesedés okozta betegségek már fiatalkorban kialakulhatnak. Az ilyen családokban fontos a családtagok vérzsírszintmérése és későbbi rendszeres ellenőrzése.
A magas vérzsírszint lehetséges okai: magas zsír- és koleszterintartalmú étrend, a pajzsmirigy csökkent működése, cukorbetegség, öröklött tényezők.
Kinek magas a vérzsírszintje?
A vér vérzsírszintje egyszerű laboratóriumi vérvizsgálattal megállapítható. A vizsgálatot 12-14 órás éhezés után végzik el, mivel a vérzsírok (főleg a trigliceridek) szintjét az étkezésjelentősen befolyásolja. A vérzsírokat legalább két alkalommal határozzák meg ahhoz, hogy kimondhassák a magas vérzsírszint (hiperlipidémia) diagnózisát. Fontos, hogy szívinfarktus után az elérendő, kívánatos összkoleszterin-szint alacsonyabb (4,5 mmol/l), mint azoknál, akiknek nincs érbetegsége. Klinikai vizsgálatokkal igazolták, hogy a vér magas koleszterinszintjének megfelelő csökkentése jelentősen csökkentheti a későbbi szívinfarktus kialakulásának kockázatát.
A koleszterinszint-csökkentés első lépése legtöbbször a diéta, amelynek lényege az állati eredetű telített zsírok fogyasztásának csökkentése, valamint a növényi eredetű és telítetlen zsírok bevitelének növelése. A diétás tanácsok betartása sokszor elegendő a kívánatos koleszterinszint eléréséhez