Az adásvételi szerződés a csere mellett az egyik legrégebbi múltra visszatekintő szerződéstípus.
Alanyai az eladó és a vevő. A szerződés létrejöttével az eladó a benne szereplő dolog tulajdonjogát átruházza a vevőre és a dolgot annak birtokába adja, a vevő átveszi azt, valamint az ellenértéket megfizeti.
Az adásvétel tárgya bármely dolog lehet, amely nem forgalomképtelen. Ilyenek például a közutak, a tavak. Korlátozottan forgalomképesnek minősülnek azok a dolgok, melyek megszerzésének feltételeit jogszabály írja elő és szabályozza. Ilyen a lőfegyverek eladása.
A felek az előzőekben felsorolt főkötelezettségeiken túl mellékkötelezettségekkel is bírnak. Az átadással valamint ingatlan adásvétele esetében az ingatlan – nyilvántartási állapot rendezésével kapcsolatos költségeket az eladó viseli, míg a tulajdon – átruházási illeték, az átvétel és a tulajdonváltozás bejegyzésének költségei a vevőt terhelik.
Meg kell tehát különböztetnünk, hogy ingó vagy ingatlan dolog adásvételéről van szó. Ingó esetében a tulajdon átruházás már az átadással megtörténik. Ingatlanok esetében ez csak akkor valósul meg, ha megtörtént az ingatlan – nyilvántartási bejegyzés. Amint a vevő birtokba lép, onnantól a dolog minden haszna, de ugyanakkor terhe is őt illeti, valamint innentől kell viselnie a kárveszélyt is.
Az eladó nem csak azért felel, hogy a dolog a szerződésben leírtaknak felel meg, hanem azért is, hogy tehermentesen ruházza át a tulajdonjogot. Amennyiben harmadik személy joga korlátozza a vevő tulajdonjogát, úgy követelheti a tehermentesítést vagy ennek összegével csökkentett vételárat fizethet meg. Amennyiben nem történik meg a tehermentesítés, vagy aránytalanul nagy költségeket jelentene a vevő számára, következmények nélkül elállhat a szerződéstől, sőt kártérítést is követelhet.
Címkékadásvétel eladó jog kötelezettség vételár vevő
Ezt mindenképpen olvasd el!
Jegybanki függetlenség
A XX. században figyelhető meg az a tendencia, hogy a jegybankok függetlenné váltak, elősegítve ezzel …