LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Jelentése elhájasodás, elhízás, kóros zsírfelrakódás. Az elhízást manapság az un. testtömeg index segítségével állapítják meg. A testtömeg index,(angolul: body mass index, BMI) egy mérőszám, mely az egyén testmagasságát és – tömegét veti össze. Kiszámítása során a kilogrammban megadott testtömeget osztják a méterben mért testmagasság négyzetével. Ez alapján megállapítható kóros soványság, soványság, normális, túlsúlyos, elhízott és kórosan elhízott állapot.
Az elhízás lényege, hogy tartósan magasabb a szervezet kalória bevitele, mint a fizikai aktivitással járó kalória leadás. Az így keletkezett többletkalóriát a szervezet zsír formájában raktározza. Kialakulásának okát négy nagy csoportra oszthatjuk. Genetikai ok, környezeti tényezők, pszichés ok, valamint szervi rendellenesség.
A legújabb kutatások szerint a genetikai ok hátterében egy DNS-szakasz hiánya okozza az elhízást. Ez részben kimutatható örökletes betegségként a szülők, illetve a nagyszülők esetében is, de spontán is kialakulhat a kromoszómahiány.
A környezeti tényezők között meghatározó lehet az egyén lakhelye, mivel a falusi ember a több kalória bevitel mellett, több fizikai munkát is végez, mint egy városi. Itt említhető meg, hogy aki sokáig éhezik, pl. rossz életkörülményei miatt, ennek javulása esetén a szervezet mintegy védekező mechanizmusként többletkalóriát raktároz el. (Ez a jelenség megfigyelhető meg drasztikus fogyókúra után a normál táplálkozásra visszatérők esetében is, jojó effektus, bár ez nem sorolható a környezeti tényezők közé.)
A pszichológiai okok igen szerteágazóak. Például stresszhelyzetben, unalomban, bánatban, a szeretet érzet hiányában fordulnak sokan az evéshez, nassoláshoz.
Szervi rendellenesség során bekövetkezett hízást okozhat pajzsmirigy betegség, mellékvese-kéreg hormonjának túltermelése, policisztás ovárium szindróma,(mely a férfihormonok túltermelésén és a peteérés hiányán alapul), inzulint termelő daganat, vagy központi idegrendszeri betegségek miatt.
